A lezáratlan Kasztner-ügy

2009. Március 28. / 19:04


A lezáratlan Kasztner-ügy

Bőhm Ágnes / Forrás: Népszabadság


A hétvégén, a Titanic fesztiválon mutatják be Gaylen Ross amerikai rendező dokumentumfilmjét.



Miért nem tud nyugvópontra jutni az immár több évtizede tartó "Kasztner-vita"? Meglehet, választ kapunk majd erre a kérdésre is a hétvégén a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatandó több mint kétórás film vetítésén, és az utána tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Az egymást követő, kétestés (március 29-30.) programon a fesztivál meghívottjaként jelen lesz Gaylen Ross, a dokumentumfilm amerikai rendezőnője, és Izraelből megérkezik Kasztner lánya, Zsuzsa, továbbá az 1944. június 30-án a Kelenföldi pályaudvarról 1684 utassal elindított úgynevezett Kasztner-vonat egyik Angliában élő túlélője, Lőb László is. Molnár Judit és Karsai László, a magyarországi holokauszt történetének e korszakát jól ismerő két történész szintén a vitaest résztvevője lesz.

Igen nagy érdeklődés előzi meg az újabb Kasztner-filmet. (Néhány éve Kasztner-vonat címmel egy háromrészes magyar dokumentumfilm, Radó Gyula rendezésében - noha más hangsúlyokkal - szintén feldolgozta ezt a témát.)

Gaylen Ross filmjét eddig Kanadában, a tavalyi torontói filmfesztiválon és utána Izraelben mutatták be, ahol a vártnál kisebb volt a visszhangja.

- Ennek oka részben az lehetett, hogy Izraelben a történeti vita Kasztner szerepéről már lezajlott - nyilatkozta lapunknak a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékmúzeum egyik vezető munkatársa. Ezzel szemben a túlélők, a kérdésben érintett magánemberek - éljenek Izraelben vagy bárhol a világon, így Magyarországon is - változatlanul nagy szenvedéllyel, egymás érveit lényegében meg sem hallva vitáznak a budapesti zsidó mentőbizottság, vagyis az úgynevezett Kasztnet-üggyel kapcsolatos kérdésekről.

Azoknak, akik nem ismerik a Kasztner-ügyet, annyit jeleznénk, hogy a kolozsvári cionista, Kasztner Rezső nevével fémjelzett mentési akció - a történészek állítása szerint - "a második világháborús zsidó önmentés egyik legsikeresebb példája". Kasztner Rezső javára vagy bűnéül főleg azt róják fel, hogy a nácikkal tárgyalva, a vádlók szerint velük "kollaborálva" sikerült elérnie, hogy 1944 júniusában - tehát a Magyarország német megszállását követő, elsősorban a vidéki zsidóságot érintő deportálási hullám tetőzésekor - 1684 kiválasztott személy szinte a biztos halálból, több hónapos bergen-belseni kitérővel Svájcba menekülhetett. A magyar cionista vezetők között is volt, aki nem értett egyet Kasztnerrel, és kockázatosnak tartotta a "mentőakciókat". Kasztner szerint viszont "csak két rossz között lehetett választani", és a "vonat" mégiscsak, még ha oly kevés embernek adatott is ez meg, lehetőséget adott a túlélésre.

Az egyik legfőbb vád, amivel Kasztner tetteit illetik, az volt, hogy az Eichmann-nal megkötött állítólagos egyezség feltételeként titokban tartotta, hogy mi is vár az Auschwitzba deportált zsidókra. Ezzel a váddal kapcsolatosan itt csupán egyetlen ellenérvet említenénk, azt, amelyet Molnár Judit és Karsai László az ÉS tavaly szeptember 26-i számában írt: "A kicsinyke magyar cionista mozgalom vezetőit a holokausztról szóló információk (szinte) egyedüli birtokosaiként beállítani naiv próbálkozás. (...) Egyébként is a közömbös, de inkább ellenséges társadalmi közegben fegyvertelen öregek, nők kisgyerekekkel hogyan, hová tudtak volna tömegesen menekülni?"

Kasztner Rezső végül az izraeli társadalom ötvenes évekbeli irracionális és hisztérikus politikai légkörének lett az áldozata. Az 1947-ben akkor még Palesztinába kivándorolt Kasztnert a nácikkal való kollaborálással megvádoló koncepciós rágalmazási perben 1955-ben első fokon - a bíró elhíresült verdiktje alapján: "eladta a lelkét a Sátánnak" - elítélték, majd 1958-ban, egy évvel azután, hogy az utcán, tel-avivi lakása előtt egy orvlövész hidegvérrel lelőtte, az izraeli legfelsőbb bíróság posztumusz minden vádpont alól felmentette.

Gaylen Ross filmjében szóra bírja Kasztner ma már 76 éves gyilkosát, aki 22 éves volt, amikor harmadmagával - saját bevallása szerint is az izraeli biztonsági szolgálat, a Sin Beth biztatására - tettét elkövette. Az európai holokausztban nem érintett, és annak lényegéről vajmi keveset tudó Ze'ev Eckstein, a gyilkos, aki hat és fél éves börtönbüntetését a tette elkövetése után letöltötte, az izraeli sajtóban már korábban is kifejtette, hogy nem bánta meg tettét. Az amerikai rendezőnő filmjének egyik kulcsjelenete, amikor Kasztner gyilkosa és Kasztner lánya - utóbbi kezdeményezésére - a filmben találkozik.

"Nem lehet hős ma sem Izraelben az, aki az ellenséggel tárgyal" - vonta le a Kasztner-ügy tanulságát Dina Porat történész. "Kasztner nem volt hős, de áruló sem" - tette hozzá Molnár Judit, a Kasztner-kutatások vezető történésze.

A Kasztner-vonaton megmenekülteknek máig nehéz szembenézniük a történtekkel: "Káin jegyét hordjuk a homlokunkon - mondják a filmben megszólalók -, és itt, Magyarországon is számosan vannak közöttünk, akik a mai napig nem tudják feldolgozni, és nem merik hozzátartozóiknak sem bevallani, hogy ők ily módon megmenekültek, míg másoknak a pusztulás volt a sorsuk."

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek