A Róma melletti Castel Gandolfo, a pápa nyári rezidenciájának nyugodt és festői környezetében nemrég figyelemre méltó elmék találkozására került sor. A Vatikáni Csillagvizsgáló, amely e történelmi birtok zöldellő területén fekszik, nemrégiben adott otthont egy egyedülálló nemzetközi fizikakonferenciának, „Lemaître Konferencia 2024: Fekete lyukak, gravitációs hullámok és tér-idő szingularitások” címmel. A jeles résztvevők között volt Diósi Lajos, a Wigner Fizikai Kutatóközpont neves fizikusa, a Magyar Tudományos Akadémia Doktora.
A konferencián különböző országokból származó tudósok és kutatók gyűltek össze, hogy előadásokat hallgassanak és megvitassák a kozmológia legfontosabb témáit. A résztvevőket e közös tudáskeresés hozta össze ezen a különleges helyszínen, függetlenül vallási vagy kulturális hátterüktől.
Az obszervatórium egyik érdekes aspektusa a személyzet összetétele; az ott dolgozó csillagászok közül sokan jezsuiták, egy olyan vallási rend tagjai, amely mélyen elkötelezett az oktatás és a tudományos kutatás iránt. A hit és a tudomány keveredése izgalmas terület, ugyanakkor a jelen lévő kutatókat a tudományos munkák vezérelték ide, a vallás háttérbe szorult.
Diósi Lajos részvétele a konferencián különösen figyelemre méltó volt, nemcsak tudományos hozzájárulásai, hanem egy mélyen személyes és szimbolikus élménye miatt is. Diósi, aki a Rabbiképző épületében található Bét Jehuda zsinagógai közösség tagja, a látogatása során végig magánál hordta a kipát. Miközben más tudósokkal, túlnyomórészt jezsuitákkal együtt várta a pápával való audienciát, megerősítést kért és kapott, hogy a kipa viselése nem jelent problémát. Ez az apró, de jelentős gesztus a kölcsönös tisztelet és a különböző hitrendszerek harmonikus együttélésének üzenetét hangsúlyozta.
Diósi Lajos élményének csúcspontja az volt, hogy kezet foghatott a pápával. Ez a fényképen megörökített pillanat sokrétű jelentést hordoz, tükrözve, hogy a tudományos hivatás és a vallás hogyan tud egymás mellett létezni, hogyan kapcsolódnak össze a különböző történelmi egyházak hitrendszerei, és mindenekelőtt hogyan mutatkozik meg az emberség egy vatikáni tudományos konferencián.
A Lemaître Konferencia 2024 nemcsak Georges Lemaître figyelemre méltó öröksége előtt tisztelgett, hanem a tudományos közösség egységét és sokszínűségét is bemutatta. Emlékeztetett arra, hogy a tudás keresése túllépi a vallási és kulturális határokat, és hogy a különböző nézőpontok tiszteletben tartása mélyreható és jelentős előrelépésekhez vezethet a világegyetem megértésében.
Zucker-Kertész Lilla