Nyolc + egy olvasnivaló Hanuka nyolc napjára

Kedves olvasóink, ránk köszöntött a fény csodájának ünnepe, s bízunk benne, hogy e szép, nyugalmas hanukai időszak alatt lesz idejük olvasni is. Nyolc + egy régi-új olvasnivalót gyűjtöttünk össze önöknek, válogassanak kedvükre!

Fahidi Éva: A Dolgok Lelke

A Dolgok Lelke nem egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan a 2015-ben 90 éves holokauszt-túlélő, Fahidi Éva az övéiről ír. A szerző ezt írta a mű keletkezésének körülményeiről: „A stadtallendorfi Dokumentációs Központ igazgatója már a '90-es évek elején megkért, hogy írjam meg az emlékeimet. Akkor még nem voltam rá képes. Újabb évtized telt el, és végül 2004-ben, engedve az unszolásnak, megírtam németül egy szűkszavú tájékoztatót azzal a tudattal, hogy ennyi idő után mi a csudát lehet még írni, hiszen könyvtárak vannak tele holokauszt-irodalommal. Legnagyobb csodálkozásomra az első kiadás az év végére elfogyott, majd jött a második. Több felolvasást tartottam Németországban. Mivel nagyon hiú vagyok, eldicsekszem azzal, hogy legnagyobb sikernek a berlini sajtótájékoztatón tartott felolvasásomat érzem, ahol hat darab könyvemet fizetés nélkül ellopták. Családom, barátaim végül is addig kérleltek, amíg megírtam ezt a pár sort magyarul is”. 

Gyurkovics Tamás: Migrén

A regény főhőse egy munkácsi magyar zsidó, Spielmann Ernő, aki túléli a holokausztot, majd Izraelben kezd új életet Cví Spielmann néven. A szerző a művet Spiegel Ernő emlékének ajánlotta, a főhős figuráját ugyanis róla, erről a valós személyről mintázta, akit az ikertestvérével vittek Auschwitzba. Spiegel-Spielmann a lágerben a Mengele doktor által embertelen vizsgálatok alanyaivá kiszemelt ikrek kápója lesz – magának Mengelének a parancsára. A felszabadulás után ígérete szerint segít a gyerekeknek abban, hogy hazajussanak, ő maga pedig rövidesen Izraelbe távozik. Ott azonban Cví Spielmannt az a kérdés gyötri, hogy mi lesz, ha előző életének titka kiderül? Hiszen előéletéből sem az áldozati, sem a hősi szerepet nem akarja vállalni. Hogy ennek a dilemmának mi lesz a megoldása, azt persze nem áruljuk el. Azt azonban igen: ez a regény nagyszerű olvasmány.

Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei

Egyszerre erdélyi zsidó receptgyűjtemény, emlékezésirodalom, táplálkozástörténet és gasztroszociográfiai kalauz,a szerző tényleg az utolsó pillanatban érkezett, hogy a túlélőkkel fölidézhesse az egykori erdélyi zsidó konyhát, s azzal együtt a meggyilkolt erdélyi zsidó közösségek életformáját a szegény zsidó favágókétól kezdve a náluk csak valamivel jobb módú falusi rétegeken át a tehetősebb városi polgárság gasztronómiájáig. Munkájában sokat segítette őt Erdélyi Lajos és Anna, valamint marosvásárhelyi rokonsága, ismerősei, nem utolsósorban azok a még megmaradt kicsiny zsidó közösségek, családok, amelyeket különböző ajánlások birtokában keresett föl. az erdélyi zsidó konyhát akarta megismerni, mert nem tudott róla semmit – és csak a munka elején, a túlélőkkel való első találkozások után jött rá, hogy a receptekről való beszélgetések során a holokauszt elkerülhetetlen téma lesz.

Körner András: A magyar zsidó konyha

„Kultúrtörténetet akartam írni, nem pedig a mindennapi főzést-sütést segítő praktikus szakácskönyvet, hiszen olyanból van éppen elég. Ez a kötet a magyarországi zsidó konyha történetén, a regionális és a kulturális különbségeken, a hétköznapok és az ünnepek ételrepertoárján kívül az étkezéskultúra szinte minden más fontos jelenségét is bemutatja, így a falusi és a városi háztartásokat, a zsidó vendéglátóhelyeket, valamint a kóser élelmiszeripart és kereskedelmet. Újdonságai közé tartoznak a török hódoltság alatti zsidó konyhának a maitól sokban eltérő jellegzetességeit bemutató adalékok és a világ első jiddis szakácskönyvének részletes ismertetése – melyről kevesen tudják, hogy Pesten adták ki 1854-ben. A korabeli sajtóbeszámolókra, kortársak visszaemlékezéseire és saját gyűjtésű, 1945 előtti kézírásos receptfüzetekre támaszkodó szöveget közel 200 kép egészíti ki. Előző köteteimhez hasonlóan itt is a témákat elemző szöveg, a számos idézet és a jórészt ismeretlen képanyag egymást kiegészítő együttesével igyekszem a sokféle zsidó társadalmi, vallási csoport mindennapi életét úgy bemutatni, hogy az olvasó betekintést kapjon a valóság sokdimenziós gazdagságába.” (Körner András)

Kőbányai János: Holokauszt olvasókönyv

Egyéni tanúságok, s a humán tudományok széles skálája – történelemtudomány, pszichológia, szociológia, filozófia, antropológia – jeles képviselői igyekszenek hozzátenni tudást, tapasztalatot és magyarázatot a tárgyhoz, amelynek a lényegéhez tartozik, hogy a teljes valójában, mélységében megismerhetetlen. Dacára, hogy a jelenség, mert megtörtént, nemhogy a jelenünket és a jövőnket is elemi szinten határozza meg, hanem még a múltunkat is, mert annak az átértékelésére kényszerít – hiszen éppen ebben a sötét örvényben „fejlődött”. Ami mégis történelmi ebben az összeállításban, hogy ezek a keserves közelítések mind egy folyóirat, az 1988-ban újra induló Múlt és Jövő – alcíme szerint: „zsidó kulturális folyóirat” –történetében keletkeztek. Számára, vagy fölkérésére íródtak, vagy e szellemi műhely és közönsége körültekintése okán fordítódtak, kérdeződtek – s ezért joggal tekinthetők, a magyar rendszerváltás kori szellemi mozgások egy pólusa („kulturális erőtere”) lenyomatának.

Mautner Zsófi: Főzőiskola

„A nagy sikerű Főzőiskola-sorozat átdolgozott, felújított, kiegészített, új kiadása. Szép új ruhát, plusz recepteket és extra tartalmakat is kapott, és teljesült az az álmom is, hogy végre egyszer lehessen egy puhafedelű könyvem. A Főzőiskola három kötete: Alapfok, Középfok, Felsőfok, 2013-ban és 2014-ben jelent meg először. (...) Az azóta is tartó óriási sikerre és igényre, valamint a rengeteg pozitív visszajelzésre való tekintettel döntöttünk a kiadóval úgy, hogy a három kötetet összevonva, kiegészített és átdolgozott formában újra kiadjuk a Főzőiskolát. A minden  élethelyzetre és évszakra használható alapreceptekre bármely háztartás stabilan építkezhet majd. A kibővített, új köntösbe bújtatott Főzőiskola-sorozat így válik teljessé, és reményeink szerint generációs alapszakácskönyvvé a következő évtizedekre. A szép piros borítón a fehér széles csík csak egy haskötő, tehát engem szépen le lehet majd róla szedni, és nagyon szeretném, ha később már csak a piros könyvként lenne a háztartásokban számon tartva. Az első néhány fejezet teljesen új tartalom, úgy gondolom, hasznos lehet kezdőknek, és azok számára is, akik most alapítanak háztartást, vagy éppen konyhafelújítást terveznek. (Mautner Zsófi) 

Nádor Éva-László Gábor: Az öröm fényei

A könyv különleges utazásra invitálja az Olvasót a világ harminchét városának hatvannégy zsinagógájába. Ezen az izgalmas felfedezőúton sok mindent megtudhat a sokszor igen egzotikus vidékek történelméről, megismerheti a zsinagógák történetét, az ott élő zsidóság múltját és jelenét. A gazdag képanyag segítségével szebbnél szebb zsinagógákba nyerhet bepillantást. A történelmi és kulturális tények mellett számos olyan érdekességről is olvashat, amelyekről korábban talán nem is hallott. Megtudhatja például Oliver Cromwell angol államférfiról, hogy támogatta a zsidók visszaérkezését Angliába; Camille Pissarro francia impresszionista festőről, hogy St. Thomas szigetén született és a zsidó közösség tagja volt; Albert Einsteinről, hogy 1933-ban levélben kérte Mustafa Kemal Atatürköt, hogy német zsidó tudósokat fogadjon be Törökországba; dr. Ho Feng-Shanról, hogy 1938 és 1940 között bécsi kínai konzulként több ezer vízumot adott a nácik elől menekülő zsidóknak; sőt, arra is választ kaphat, miért van vékony homokréteggel fedve néhány szefárd zsinagóga padlózata.

Szunyogh Szabolcs: Zsidó nők

Van-e zsidó nőiség, és ha igen, miképp reagál arra a környezet? Van-e zsidó női démon? Felhasználható-e a női vonzerő egyéni céljainkért vagy a közösség érdekében? Mit sugall a zsidó nők életpéldája? Segítette-e vagy éppen ellenkezőleg: megnehezítette a nők sikerét zsidóságuk a tudomány, a film, a költészet, a zene, a színház, a sport, a politika, a festészet, a popzene vagy az üzlet világában? A világkultúra nagyon sokat kapott a zsidóságtól: az egyistenhitet, a Bibliát, a szeretet vallását, a teljesítmények tiszteletét és a semmit sem tisztelő humort – de mit kapott a világ a zsidó nőtől? A Jákób csillagai és a Magyar menóra szerzője legújabb könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ.

NYOLC + EGY

Zsolt Béla: Kilenc koffer

A magyar könyvkiadás legnagyobb adósságainak egyike ez a könyv. A világ több országában a holokausztirodalom egyik legjelentősebb remekműveként tartják számon, Magyarországon 1982-ben jelent meg utoljára. Zsolt Béla nagyváradi író, újságíró a zsidótörvények után nem folytathatta a pályáját. Munkaszolgálatra Ukrajnába került, az út onnan haza, majd a váradi gettóba, később Bergen-Belsenbe vezetett, egészen a szabadulásig. Zsolt Béla regénye nem artisztikus memoár. Vad, olykor az elviselhetőség határáig kegyetlen és őszinte visszaemlékezés, felzaklató olvasmány. Az olykor egymás kínjának is örülő társairól. Az elmebajig kegyetlen, egyszersmind a megtorlástól rettegő csendőrökről. Árulásról, kétségbeesésről, az újra és újra feltámadó hamis reményről, és mindennek okáról és céljáról: a zsidók kifosztásáról. Aki elolvassa a Kilenc koffert, megérti, miért nem tud a rémálomból eszmélni sok európai ország azóta sem. Zsolt Béla feleségének egész családja odaveszett, köztük az a Heymann Éva, akinek gettónaplója megjelent már több nyelven, magyarul Piros bicikli címen.

(Összeállításunk forrásai kiadói ajánlók és honlapunkon megjelent ismertetések.)