Ma 120 éve született Kozma József, a világhírű Hulló levelek szerzője

Egy budapesti zsidó családból indulva a francia sanzon és filmzene halhatatlan mesterévé vált Kozma József ma 120 éve, 1905. október 22-én született. A „Les Feuilles mortes” (angolul: „Autumn Leaves”) című világslágere ma is mindennap felcsendül a rádiókban és élő dzsesszkoncerteken a legkülönbözőbb feldolgozásokban. Élete nemcsak egy kivételesen sikeres zeneszerzői karrier kiteljesedése, hanem a művészet és az üldöztetés drámai összefonódása. Legyen áldott az emléke!

Austerlitz Zelma és Kozma (Kohn) Bernát gyermekeként született, ami egy életre meghatározta a sorsát, hiszen családjában a zene és a kultúra a mindennapi élet szerves részét képezte. Tehetsége korán megmutatkozott, a Zeneakadémián olyan mesterek keze alatt tanult, mint Siklós Albert és Weiner Leó. Zeneszerzés és karmester szakon végzett, majd az Operaház korrepetitora lett. 

Ám egészen másvalami vonzotta: Berlin és Párzs, az akkori művészvilág két európai fellegvára. Bekapcsolódott a Weimari köztársaság vibráló művészeti életébe, de 1933-ban, Hitler hatalomra jutásával a berlini álmai semmivé foszlottak. Kozma József nemcsak magyar zsidó, hanem elkötelezett baloldali is volt, így számára a náci Németország „duplán" jelentett egzisztenciális fenyegetést. A barbárság elől menekülnie kellett. Párizs lett az új otthona, a menedéke.

A tragikus menekülés azonban elhozta neki a világhírt, Franciaországban ugyanis baráti kapcsolatba került Jacques Prévert költővel. Kettejük együttműködése a francia sanzon történetének egyik legtermékenyebb és legcsodálatosabb fejezete lett. Kozma József – vagy ahogyan a világ megismerte: Joseph Kosma – dallamai tökéletesen illettek Prévert egyszerre lírai és hétköznapi szövegeihez.

Ám a történelem ismét közbeszólt. A náci megszállás Franciaországot is elérte, így Kozma József megint a zsidó származása miatt vált üldözötté. A Vichy-rezsim törvényei megtiltották számára a munkát. Rejőzködnie kellett, egy ideig a francia Alpokban élt házi őrizetben (résidence surveillée). Ez az időszak mély nyomokat hagyott benne, de a komponálást még a legnehezebb körülmények között sem hagyta abba. Az 1942-ben készült Les Visiteurs du soir (magyarul A sátán követei címmel mutatták be) című film zenéjét titokban, álnéven szerezte, hogy megélhetését biztosítsa. 

A náci birodalom bukása után Kozma tehetsége végre teljes fényében ragyoghatott fel. 1945-ben, egy Prévert-rel közös film (Les Portes de la nuit) számára írta meg azt a dalt, amely örökre bevéste a nevét a zenetörténelembe: ez a „Les Feuilles mortes”, vagyis a Hulló levelek (angolul: „Autumn Leaves”).  Ezt a dalt később olyan világsztárok adták elő, mint Yves Montand, Edith Piaf, Frank Sinatra, Andrea Bocelli, Eric Clapton, Nat King Cole és még hosszan sorolhatnánk... 

A Hulló levelek az elmúlás, az elvesztett szerelem és a nosztalgia egyetemes himnusza lett, de hangulatában ott rejlik a közép-európai melankólia, a háború utáni Európa csendes fájdalma, és talán annak a generációnak a veszteségélménye is, amelynek életét az üldöztetés és a menekülés határozta meg.

Kozma József több mint száz filmzenét komponált, olyan legendás rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jean Renoir, akinek A nagy ábránd vagy az Állat az emberben című klasszikusaihoz írt zenéi a francia film aranykorának elválaszthatatlan részei. A budapesti zsidó fiú, akit a gyűlölet kétszer is elűzött otthonából, a francia kultúra egyik legfényesebb csillagává és a világ egyik legtöbbet dúdolt dallamának szerzőjévé vált. 1969-ben hunyt el Franciaországban, imádott második hazájában. De 120 évvel a születése és több mint 50 évvel a halála után zenéje elevenebb, mint valaha.

Fakadjon áldás emlékéből!