Március 15: kitüntetett hőseink köszöntése

Magyarország Kormánya nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából rangos elismerésben részesítette többek között Sárközi Mátyás József Attila-díjas írót, a Kaláka Együttest, Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedű- és thereminművészt, érdemes művészt és Kun Miklós Széchenyi-díjas történészt. Megkülönböztetett figyelemmel gratulálunk nekik és természetesen a többi díjazottnak is.

Egy mélyérzésű, bölcs sármőr: Sárközi Mátyás kitüntetése

A családja a magyar zsidó asszimiláció mintafamíliája: Vészi József a dédapja, Vészi Margit, Ady imádott szerelme a nagymamája, a nagypapája Molnár Ferenc. Anyja a Válasz bátor és vicces, legendás nagyasszonya, Sárközi Márta, apja Sárközi György, Thomas Mann fordítója, finom tollú költő, akit a holokausztban meggyilkoltak. Bátyja Horváth Ádám TV-rendező. Ő pedig mindükről úgy mesél, mintha nekünk is a családtagjaink lettek volna.

Anyjától törhetetlenségét, apjától halkszavú, finom érzékenységét, nagyapjától a humorát, nagyanyjától szépségét és életszeretetét örökölte. Mindenkitől mindent. Az Örökkévaló különös jókedvében teremtette őt. Aki mesél és beszámol, író és költő és újságíró, anekdotázik és kedélyesen elmélyül, ismeri a rosszat, de nem adja meg magát neki.

Tájékozott és lírai és, minek tagadjuk, szép ember 83 évesen. Minden sorát öröm olvasni és izgalom, tájékozódás, okosodás és torokszorító érzés is, hogy mi lehetett volna, mi lehetett volna ezekkel az emberekkel, ha kicsit jobb világba születtek volna. Mivé lehetett volna a József és testvéreit fordító édesapja, a Válasz, a népi írók folyóiratának zsidóként meggyilkolt főszerkesztője, mivé lett volna egy kevésbé rémes korban, Horthy, Szálasi, Rákosi, Sztálin és Hitler nélkül. Mivé lehetett volna édesanyja, ha nem helytállnia, hanem csak élnie kell, szépen, ahogy nagyon tudott volna? Mivé lett volna a nagymamája, ha nőként önmagává lehet, Vészi Margit, Ady imádott Margitája? Ő elmesélte és jóvá tette, amennyire lehet, az életüket.

Önjogán vált méltóvá hozzájuk, de az ő életük jóvátételével, „jóváírásával”. Ő is szörnyű korban született, Gaudipolis kis lakója volt, Sztehlo Gábor gyerekköztársaságáé, amelyet a boldogságról neveztek el és hű polgára maradt Boldogságvárosnak egész életében. Szép portrékat írt felmenőiről, miután 1956-ban távozott, mindent tudott a világról, de Magyarországra figyelt és visszajött és 30 évvel élte túl eddig a Kádár-rendszert. Győzött. Éljen soká, szépen, termékenyen. Ahogy eddig. Gratulálunk Kossuth-díjához.

SÁRKÖZI MÁTYÁS József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a hazai kortárs irodalmat gazdagító sokoldalú prózaírói, műfordítói, kritikai és publicisztikai életműve, valamint a 20. század eleji magyar szellemi-kulturális életet érzékletesen ábrázoló családi krónikái elismeréseként.

Kaláka: a hászid dallamok, kis zsidók megidézői

Volt egyszer, volt egy kis zsidó, akit Kányádi Sándor segített visszatérni, miután elpusztították, a magyar közösségi emlékezetbe. A máramarosi hászidok népköltészetét, ő lefordította, Grylussék pedig megszólaltatták, elénekelték, szól azóta is, minden mással együtt, amit a Kalákának köszönhetünk. Ami felmérhetetlenül sok. Ötven éve vannak velünk, kérünk még ötvenet. Ha lesz olyan szereplője a magyar kultúrának, akinek a díjazását mindenki természetesnek tartja, azok ők lesznek. Köszönjük. Gratulálunk Kossuth-díjukhoz.

A KALÁKA EGYÜTTES tagjai a Kossuth-díjat megosztva kapja, Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként: BECZE GÁBOR Kossuth-díjas előadóművész; GRYLLUS DÁNIEL Kossuth-díjas előadóművész; GRYLLUS VILMOS Kossuth-díjas előadóművész; RADVÁNYI BALÁZS Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző.

Illényi Katica, a klezmercsászárnő

Kivételes hegedűművész, akinek a klezmer is sokat köszönhet, mert értette és érezte a derű és szomorúság, a panasz és a játék kézfogóját ezekben a kelet-európai dallamokban és nem úgy játszotta, mint a múlt tanúságát, hanem mint a jelen kihívását, szólítását, fájdalma nem maradt meg nosztalgiának, elevenség, erő áradt belőle, ha Illényi Katica hegedűjén szólt. Isten éltesse Őt is, gratulálunk Kiváló Művész-kitüntetéséhez.

Kun Miklós, a Szovjetunió jelentős történésze

Hogy ki tud többet – szinte bárkinél Magyarországon a Szovjetunióról? Ő. Kun Miklós, aki kora gyerekkorát a Szovjetunióban töltötte, aztán alapos, a levéltári forrásokat jól értő és ismerő történész lett belőle, szorgalmas és kitartó kutató, akitől igazán sokat lehet tanulni és aki a 70-en túl is dolgozik. Neki is jó egészséget, erőt kívánunk a Magyar Érdemrend Polgári Tagozata Középkeresztjének átvétele alkalmából.

KUN MIKLÓS Széchenyi-díjas történész, professor emeritus részére több évtizeden át kimagasló színvonalon végzett kutatói-oktatói munkája, valamint a hallgatóság és a média érdeklődését egyaránt felkeltő, a XX. század történelmének fehér foltjait izgalmasan és közérthetően feltáró előadói tevékenysége elismeréseként;