Pozsonyi zsidó mesék címmel adott ki
könyvet a hajdani koronázóváros egyik legismertebb civil szervezete az
idén tízéves Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, melyet szlovákiai magyar
értelmiségiek alapítottak. A Társulás feladatai közt szerepel az egykori magyar
és mai szlovák főváros épített és szellemi örökségének bemutatása. Korpás Árpád
könyvajánlóját olvashatják.
Portálja, a www.pozsonyikifli.sk főként
várostörténeti írásokat tartalmaz. Az egyesület magyar és szlovák könyveket jelentet
meg Pozsony múltjáról és jeles személyiségeiről. Évente háromnyelvű (magyar,
szlovák és német) falinaptárral (Pozsonyi Naptár) jelentkezik, amely
eddig nem vagy csak részben publikált képanyagot vonultat fel. Az egyesület különféle
projektek keretében együttműködik a Pozsonyi Városi Múzeummal, a Pozsonyi
Városi Levéltárral, a Pozsonyi Városi Galériával, valamint számos más
intézménnyel és szervezettel, köztük – például a zsidó mesekönyv kapcsán –
a Szlovák Nemzeti Múzeum hálózatába tartozó pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumával
is.
A Pozsonyi Kifli az utóbbi években (a
koronavírusjárvány okozta kényszerszüneteket leszámítva) rendszeresen
szervezett szlovák és magyar nyelvű tematikus előadásokat, városnéző sétákat és
kültéri kiállításokat. Az egyik idei magyar városnézés a pozsonyi zsidó
közösség múltjával és jelenével, és ezen belül hangsúlyosan a váralji
zsidónegyeddel foglalkozott (Borka László idegenvezető kalauzolta az
érdeklődőket). Korábban szerveztünk már előadást a Chatam Sofer
Emlékhelyen és az annak közelében lévő zsidó temetőben is.
Egyesületünk kiadói tevékenységének része a
2013-ban indított Pozsonyi mesék sorozat, amely a városhoz kötődő
személyiségeket, valamint a települést századokon át formáló közösségek
hagyományait, értékeit és épített örökségét mutatja be. Jelent meg kötet például
a „pozsonyi varázsló” Kempelen Farkas polihisztorról, Lechner Ödön építészről,
a Liszt Ferenccel és kora számos muzsikusával kapcsolatban álló egykori városi
főlevéltárosról és zenekritikusról, Batka Jánosról, a reformkori
országgyűléseken részt vevő Széchenyi Istvánról, továbbá a városban többször is
megforduló Petőfi Sándorról. Szintén mesekönyvet szenteltünk a közkeletű nevén
csak bécsi villamosként emlegetett hajdani pozsonyi villanyvasútnak, amely a
20. század első felében közlekedett Pozsony és a közeli császárváros között.
A Pozsonyi zsidó meséket Viera
Kamenická, az említett Zsidó Kultúra Múzeumának munkatársa írta. Az eredetileg
szlovákul megjelent történeteket Csanda Gábor fordította magyarra.
Kamenická saját – főként gyermekkori – emlékein
keresztül, a váraljai zsidónegyed miliőjébe helyezve mondja el meséit többi
közt a sabatról, a pészáhról, a purimról és a hanukáról. Megidézi a „pozsonyi
óriás”, Unreich Dávid többszörös világbajnok birkózó alakját, aki mérkőzésre
hívta ki a náci diktátort. A történetekben feltűnő helyszínek egy része már
nincs meg, hiszen a korábban is több csapást megélt Váralja nagy részét
a múlt század hatvanas éveiben az új Duna-híd (a Szlovák nemzeti felkelés
hídja) építése ürügyén lerombolták. Ennek a negyednek a Zsidó utca
volt a legfontosabb része. „Amiként eltűnt a Zsidó utca,
szétszóródtak utolsó lakói, velük együtt eltűnt a hagyományos zsidó
kultúra nagy szelete is – írja Kamenická. – A zsidó mesék több ezer év
tapasztalatát rögzítik, alapeszméjük a hit, az együvé tartozás, az
igazságosság, a kitartás és a műveltség eszménye. Szerény könyvecskénk
ezekből a mesékből kínál ízelítőt.”
A szerző által illusztrált, gyerekeknek és
felnőtteknek egyformán kedves mesekönyvet kis szó- és fogalomtár, valamint a „pozsonyi
gettó” letűnt világát megidéző néhány fénykép zárja. E-shopunk: https://pozsonyikifli.sk/eshop/
Korpás Árpád idegenvezető,
a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, a komáromi Selye Egyetem
doktorandusza
