Kézimunkával készült történelem: a zsidóság történetéről nyílt kiállítás a Kálmán Imre Emlékházban

2020. Február 28. / 10:08


Kézimunkával készült történelem: a zsidóság történetéről nyílt kiállítás a Kálmán Imre Emlékházban

A zsidó vallás és Izrael, valamint a magyarországi zsidóság története is végigkövethető a Kálmán Imre Emlékházban látogatható Őrizz és emlékezz című kiállításon – olvasható Koszorus Rita beszámolója a Somogy megyei hírportálon.

orissesemlekezz-siofok.jpg

Kálmán Imre is megjelenik a kulturális mozaikon, ezért a kiállítás jobb helyre nem is kerülhetett volna. A tárlaton bemutatott dokumentumokat Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke gyűjtötte, a bemutatott képek pedig Siklósi Eszter Judit keze munkáját dicsérik.

A kiállításon megtekinthetőek úgynevezett ketubák, amelyek tulajdonképpen díszes házasságlevelek. – Ezek nagyon régi okiratok és nem nagyon forog a köztudatban, hogy ezeket miért használták – mondta lapunknak Laki Judit, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár igazgatója. – 1868-ból származik a legrégebbi, de látható itt egy, amely Korfun készült.

Tartalmát az esketést végző rabbi szokta felolvasni, s azt két tanúnak kell aláírásával hitelesítenie. Tulajdonképpen a házasságlevél a férj feleségével szemben vállalt kötelességeit tartalmazza, s a tényt, hogy a nő belelegyezik a frigybe.

Kézimunkával készült képeken pedig a magyar zsinagógákat is meg lehet tekinteni. – Ezek mindegyikét Siklósi Eszter Judit készítette – hívta fel figyelmünket Laki Judit. – A színesek ma is működő zsinagógák, a szürkék pedig már vagy nem léteznek, vagy nem működnek. Egy gobelinen az egykori siófoki zsinagóga is látható.

A hátsó teremben egy hatalmas menóra képe került középre, két oldalán a zsidóság jelképeit és hagyományait bemutató kézimunka képek helyezkednek el. A vándorkiállítás március 14-ig látogatható a Kálmán Imre Emlékházban.

Imaházból posta

A zsinagóga a jelenlegi postaépület helyén volt, s Laki Judittól tudjuk, hogy tanítottak is ott, amellett, hogy az istentiszteleteket és a szombati imákat tartották az épületben. Később eladták a telket, s lebontása után 1986-ban adták át a méretében jóval kisebb imaházat. A második világháború vége előtt jelentős volt a zsidó lakosság létszáma Siófokon, ám a nácik retorziója miatt a háború után nagyon kevesen tértek vissza Siófokra, és 1956-ban is sokan elvándoroltak.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek