Kabos Endre kardvívó 1936-ban
a náci Németország által rendezett berlini olimpián lett első egyéniben és
csapatban is, aki ezt megelőzően már Los Angelesben is tagja
volt az aranyérmes magyar gárdának.
Egy nappal a 38.
születésnapja előtt, 1944. november 4-én a Margit híd felrobbantásakor
veszítette életét a háromszoros olimpiai bajnok kardvívónk. Kabos Endre egy
"olimpiai tölgyet" ültetett Bihar megye felkérésére gyermekkorának
helyszínén, az egykor gazdag és virágzó zsidó közösségeknek otthont adó
Berettyóújfalun, mely a városi könyvtár épülete előtti parkban található – ma
is.
A hazai
vívószövetség honlapjának beszámolója szerint az elnökség javasolta a
Nemzetközi Vívószövetség (FIE) számára Kabos Endre felvételét a Hírességének
Csarnokába, és a FIE végrehajtó bizottsága megszavazta jelölését.
Kabos Endre
kardban az 1932-es Los Angeles-i ötkarikás játékokon csapatban arany-,
egyéniben bronzérmet nyert, míg négy évvel később Berlinben egyéniben és
csapatban is győzedelmeskedni tudott az olimpián. Emellett korának legnagyobbja
volt, kétszeres egyéni és négyszeres csapat világ- és Európa-bajnoknak
vallhatta magát – a két világháború között egyesített címért versenyeztek.
Az UTE vívója a
legendás Italo Santelli mester tanítványa volt, s a hatalmas honi rivalizálás
legjobbjává nőtte ki magát az 1930-as években. A második világháborúban zsidó
származása miatt bujkálni kényszerült. Halálával kapcsolatosan több verzió is
fennáll, de annyi bizonyos, hogy 38 esztendősen, 1944 novemberében a Margit híd
felrobbantásakor a helyszínen tartózkodott, így vesztette életét.
A döntés
értelmében már 17 magyar tagja van a vívó Hírességek Csarnokának: Bay Béla,
Dömölky Lídia, Elek Ilona, Fenyvesi Csaba, Gedővári Imre, Gerevich Aladár,
Kabos Endre, Kamuti Jenő, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Kulcsár Győző, Nagy
Tímea, Pézsa Tibor, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Szabó Bence, Szilágyi Áron.