Hazájukból elűzött zsidók tették naggyá a csokoládé francia fővárosát

A franciaországi Bayonne városa a csokoládéipar fellegváraként ismert, és Magyarországon kevesen tudják, hogy e virágzó iparágnak a kialakulása szorosan összefügg a szefárd zsidóknak az Ibériai-félszigetről való kiűzésével. Üdözött zsidó testvéreink vitték el Franciaországba a kakaófeldolgozás tudományát, s ezzel megalapozták Bayonne virágzó csokoládé-iparát. Azért emlékezünk meg róluk, mert ma van a csokoládé világnapja.

A 15. század végén az Ibériai-félszigetről kiűzött szefárd zsidók számos európai országban találtak menedéket. Sokan közülük az Ibériai-félsziget északi részére, a francia határ közelébe, így Bayonne környékére vándoroltak. E zsidó közösségek tagjai nemcsak kulturális és vallási örökségüket hozták magukkal, hanem értékes kereskedelmi és kézműves ismereteiket is. 

Mivel a szefárd zsidók hosszú ideje kapcsolatban álltak a gyarmati kereskedelemmel, különösen azokkal a területekkel, ahol a kakaót termesztették, a spanyol és portugál gyarmatokról származó kakaóbab feldolgozásának kiváló szakértői lettek. 

S hogy miért éppen Bayonne emelkedett a csokoládé francia fővárosává? Mert a várost átszelő Adour folyó hajózható volt, és közvetlen összeköttetést biztosított a tengeri kereskedelmi útvonalakkal.

Forrás: Chocolat Cazenave Bayonne/Facebook

Az első írásos emlékek a csokoládégyártásról Bayonne-ban a 17. század elejére tehetők. A szefárd zsidók kezdetben titokban, otthonaikban dolgozták fel a kakaóbabot, mert a  helyi lakosság eleinte gyanakodva tekintett az új italra. A csokoládé azonban gyorsan népszerűvé vált az egzotikus édességer megfizetni képes francia arisztokrácia körében, és ez felkeltette az érdeklődést Bayonne termékei iránt. A csokoládé kezdetben luxuscikknek számított, és leginkább ital formájában fogyasztották.

A zsidó kakaófeldolgozók fokozatosan műhelyeket nyitottak, és a csokoládégyártás egyre nagyobb volumenűvé vált. Az 1650-es évekre már jelentős mennyiségű csokoládé készült Bayonne-ban. A szefárd mesterek speciális technikákat alkalmaztak, például a kakaóbab pörkölését, őrlését és a paszta készítését, amelyet aztán fűszerekkel, például vaníliával és fahéjjal ízesítettek. 

Bayonne látképe

A csokoládékészítés szakmája, sőt tudománya apáról fiúra, generációról generációra öröklődött a szefárd zsidó családokban. Ez a tudásmegosztás kulcsfontosságú volt a technológiai fejlődésben és a termékek minőségének fenntartásában. Bár a zsidókat a 18. század elejéig számos korlátoz sújtotta Franciaországban, a csokoládéipar kiemelkedő szerepe hozzájárult ahhoz, hogy a bayonne-i zsidó közösség elfogadottabbá váljon.

A 18. század végére Bayonne már egész Franciaországban híressé vált a csokoládéjáról. A városban számos csokoládékészítő működött, és a termékek iránti kereslet folyamatosan nőtt. A francia forradalom idején a csokoládégyártás némileg visszaesett, de a 19. században ismét fellendült, és Bayonne megőrizte pozícióját mint a francia csokoládéipar egyik központja. A szefárd zsidók tehát nem csupán egy terméket hoztak el Bayonne-ba, hanem egy komplett iparágat alapoztak meg, amely a mai napig Bayonne identitásának szerves része. Munkájuk és szakértelmük révén Bayonne a francia csokoládékészítés fellegvárává vált, örökségük pedig a városban szinte mindenütt tetten érhető.

Legyünk büszkék szefárd hittestvéreinkre, akiknek az emléke legyen áldott!