Áldással a Guttmann-átok ellen – Radnóti Zoltán főrabbi és a sport

2021. Október 26. / 12:58


Áldással a Guttmann-átok ellen – Radnóti Zoltán főrabbi és a sport

Írásba foglalt áldást adott 2020-ban Radnóti Zoltán főrabbi, hogy „semlegesítse” a zsidó származású magyar edző, Guttmann Béla 1962-ben kimondott átkát, amely alapján a Benfica száz évig nem nyerhet nemzetközi kupát. Mennyit ér az átok? Mennyit ér az áldás? Valóban ezen múlik a Lisszabonban évtizedek óta hiába várt Benfica-siker? A dél-budai Bét Sálom zsinagóga főrabbija adott interjút a Nemzeti Sportnak.

– Tavaly Lisszabonba küldött egy héber, portugál és magyar nyelven megfogalmazott zsidó áldást, amely a hozzáfűzött rabbinikus magyarázat szerint alkalmas lehet a híres-hírhedt Guttmann Béla-féle átok feloldására. Ha a Benficát 1962-ben száz év kudarcra ítélő magyar edző rontását valóban sikerül leszednie az azóta kilenc nemzetközi kupadöntőjét elbukó egyesületről, talán egy nap még önnek is szobrot állítanak a stadion előtt.

– Azt azért nem hiszem... De hátha tényleg segít az áldás, ezen ne múljon. Azóta mindenesetre kiemelt figyelemmel követem a telefonomon a Benfica eredményeit.

– Milyen áldás szerepelt az üzenetben?

– A Mózes negyedik könyvében szereplő papi áldás, amely több, mint három évezredes szöveg és amelyet már az ókori jeruzsálemi Szentélyben is naponta elmondtak: „Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg! Világíttassa az Örökkévaló neked az arca fényét és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd az Örökkévaló az arcát és adjon neked békét!”

Teológiai értelemben mit jelent az átoksemlegesítés?

– A zsidó hagyomány már kétezer-ötszáz esztendeje ismeri a különböző áldást hozó vagy átkot levevő tárgyakat. Nem magának a tárgynak van rendkívüli szerepe, hanem annak, ha az ember úgy fordul felé, hogy erőt tudjon belőle meríteni. Mondok egy sportos példát: ha maga hisz abban, hogy le tudja futni a száz métert x másodperc alatt, akkor sokkal könnyebben le is fogja futni. A lelkierő hozzáadódhat a fizikai erőhöz, főleg, ha van már rossz élménye, ha úgy érzi, hogy meg van átkozva. A zsidó hagyománynak léteznek átoklevevő technikái. Lehet erre sok mindent mondani, de ha egy áldást adok valakinek, az ártani biztosan nem árt. Érdekesség, hogy a héber nyelvben az áldás szó egy testrészre, a térdre utal. Az áldással Istent kérem meg, hogy térdeljen le mellém, vagy ahogyan Schweitzer József tanár úr megfogalmazta, Istent leimádkozom magamhoz. Én hiszem, hogy Isten bele tud szólni az ő végtelenségével az én életembe, sikereimbe, kudarcaimba, a zsidóság gondolkodásával összhangban áll a bizalom az efféle áldásban is.

– Sokan megmosolyogtató érdekességnek tartják a klubbal támadt fizetési vitája miatt felháborodott magyar edző valamikori rossz igézetét, ahogyan talán az átokfeloldó áldást is valamiféle játékként fogadták. Mennyire vehető komolyan a Guttmann-átok?

Fotó: Földi ImreFotó: Földi Imre

– A hagyomány szerint egyértelmű a válasz: minden szavunknak, tettünknek kozmikus jelentősége van. Ne felejtsük el, hogy felfogásunk szerint a zsidóság története, sőt az egész világ megteremtése úgy indult, hogy Isten szavakkal alkotott. Szemben a görög mitológiával, amelynek értelmezésében Zeusz a káoszból hozott létre valamit, tehát adott anyagból csinált egy másik anyagot, a zsidóság azt vallja, hogy a semmiből, szavak segítségével született minden. Ha én azt mondom önnek, hogy milyen csámpás, büdös és mennyire koszos a körme, valószínűleg meg fog sértődni, pedig csak szavakat mondtam. Ha hiszünk az udvarlásban, a szidásban, az emberközi kommunikáció teremtő erejében, nyugodtan elfogadhatjuk a Guttmann-átok érvényét is. Hihetünk abban, hogy az edző kimondott szavai beleégtek a Benfica történelmébe és az emberek lelkébe. Igenis van alapja annak, amikor azt mondják a lisszaboni szurkolók, hogy hú, az a zsidó edző megátkozott bennünket.

– Fontos kérdés ez is, ha már a rabbinikus áldásról beszélünk: Guttmann Béla pusztán a dühös ember hétköznapi indulatából mondta ki az átkot, vagy valamiféle zsidó vallási feljogosítással?

– Vallását nem gyakorló ember volt Guttmann Béla. Mégis elmondhatjuk, hogy minden, ami őhozzá tartozik, amit csinált vagy mondott életében, része a személyiségének. Ilyen értelemben kicsi, de fontos szegmens a zsidósága is. Őt zsidóként, férfiként, edzőként, magyarként identifikáljuk, a különböző elemeket nem lehet leválasztani, csak egyben értelmezhetők. Ilyen módon logikus a híres mondását akár zsidó átoknak is tekinteni, amely ellen remélhetőleg egy zsidó áldás segíthet.

– A közelmúltban a Hit/Vallás – Sport című konferencián beszélt többek között arról, miként változott a testkultúra és a sport megítélése a zsidó hagyományban. Ugyanis az alapállás az volt, hogy a hellenizmus testközpontú gondolkodásmódjával ellentétben a Tóra és a zsidó tanítás a szellem kultúráját helyezte a középpontba.

– A zsidó filozófia alapvetése az, hogy az ember teste lakás, amelyben a lélek lakozik. Felelősségünk őrizni a testünket, törődni vele, erről sok szó esik Mózes könyveiben is. A kóser étkezésnek is az a lényege, hogy az ember tanuljon meg disztingválni, válassza szét a jót és a rosszat, amikor bejuttat a testébe valamilyen külső tápanyagot, amely aztán bejárja a lábujjától a feje búbjáig. Nem véletlen, hogy a kívülállókban kialakult sztereotípia a zsidó embert úgy azonosítja, hogy sapkát visel, nagy az orra és nem eszik disznóhúst. Maimonidész zsidó rabbi mondta ki a 12. században, hogy az embernek kötelessége vigyáznia az Istentől kapott testre. Nagy különbség a katolikus és a zsidó vallás között, hogy a zsidó vallásban az ember lelke a tökéletes isteni tisztaság. Nincsen bűnös lélek, vétkező lélek. Az ember lelke az isteni szikra, és legfeljebb a mi testünk tudja elvinni olyan irányba, hogy a bennünk élő istendarab megsérüljön. A test a túlélés miatt kívánja az ételt, az italt, a szexualitást, vágyainkat azonban kordában kell tartani.

A teljes interjú / IDE KATTINTVA olvasható el.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek