04.19. 19:21, kimenete: 04.20. 20:30 
Írásba foglalt áldást adott 2020-ban Radnóti Zoltán főrabbi, hogy „semlegesítse” a zsidó származású magyar edző, Guttmann Béla 1962-ben kimondott átkát, amely alapján a Benfica száz évig nem nyerhet nemzetközi kupát. Mennyit ér az átok? Mennyit ér az áldás? Valóban ezen múlik a Lisszabonban évtizedek óta hiába várt Benfica-siker? A dél-budai Bét Sálom zsinagóga főrabbija adott interjút a Nemzeti Sportnak.
– Tavaly Lisszabonba küldött egy héber, portugál és magyar nyelven megfogalmazott zsidó áldást, amely a hozzáfűzött rabbinikus magyarázat szerint alkalmas lehet a híres-hírhedt Guttmann Béla-féle átok feloldására. Ha a Benficát 1962-ben száz év kudarcra ítélő magyar edző rontását valóban sikerül leszednie az azóta kilenc nemzetközi kupadöntőjét elbukó egyesületről, talán egy nap még önnek is szobrot állítanak a stadion előtt.
– Azt azért nem hiszem... De hátha tényleg segít az áldás, ezen ne múljon. Azóta mindenesetre kiemelt figyelemmel követem a telefonomon a Benfica eredményeit.
– Milyen áldás szerepelt az üzenetben?
– A Mózes negyedik könyvében szereplő papi áldás, amely több, mint három évezredes szöveg és amelyet már az ókori jeruzsálemi Szentélyben is naponta elmondtak: „Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg! Világíttassa az Örökkévaló neked az arca fényét és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd az Örökkévaló az arcát és adjon neked békét!”
– Teológiai értelemben mit jelent az átoksemlegesítés?
– A zsidó hagyomány már kétezer-ötszáz esztendeje ismeri a különböző áldást hozó vagy átkot levevő tárgyakat. Nem magának a tárgynak van rendkívüli szerepe, hanem annak, ha az ember úgy fordul felé, hogy erőt tudjon belőle meríteni. Mondok egy sportos példát: ha maga hisz abban, hogy le tudja futni a száz métert x másodperc alatt, akkor sokkal könnyebben le is fogja futni. A lelkierő hozzáadódhat a fizikai erőhöz, főleg, ha van már rossz élménye, ha úgy érzi, hogy meg van átkozva. A zsidó hagyománynak léteznek átoklevevő technikái. Lehet erre sok mindent mondani, de ha egy áldást adok valakinek, az ártani biztosan nem árt. Érdekesség, hogy a héber nyelvben az áldás szó egy testrészre, a térdre utal. Az áldással Istent kérem meg, hogy térdeljen le mellém, vagy ahogyan Schweitzer József tanár úr megfogalmazta, Istent leimádkozom magamhoz. Én hiszem, hogy Isten bele tud szólni az ő végtelenségével az én életembe, sikereimbe, kudarcaimba, a zsidóság gondolkodásával összhangban áll a bizalom az efféle áldásban is.
– Sokan megmosolyogtató érdekességnek tartják a klubbal támadt fizetési vitája miatt felháborodott magyar edző valamikori rossz igézetét, ahogyan talán az átokfeloldó áldást is valamiféle játékként fogadták. Mennyire vehető komolyan a Guttmann-átok?
Fotó: Földi Imre
– A hagyomány szerint egyértelmű a válasz: minden szavunknak, tettünknek kozmikus jelentősége van. Ne felejtsük el, hogy felfogásunk szerint a zsidóság története, sőt az egész világ megteremtése úgy indult, hogy Isten szavakkal alkotott. Szemben a görög mitológiával, amelynek értelmezésében Zeusz a káoszból hozott létre valamit, tehát adott anyagból csinált egy másik anyagot, a zsidóság azt vallja, hogy a semmiből, szavak segítségével született minden. Ha én azt mondom önnek, hogy milyen csámpás, büdös és mennyire koszos a körme, valószínűleg meg fog sértődni, pedig csak szavakat mondtam. Ha hiszünk az udvarlásban, a szidásban, az emberközi kommunikáció teremtő erejében, nyugodtan elfogadhatjuk a Guttmann-átok érvényét is. Hihetünk abban, hogy az edző kimondott szavai beleégtek a Benfica történelmébe és az emberek lelkébe. Igenis van alapja annak, amikor azt mondják a lisszaboni szurkolók, hogy hú, az a zsidó edző megátkozott bennünket.
– Fontos kérdés ez is, ha már a rabbinikus áldásról beszélünk: Guttmann Béla pusztán a dühös ember hétköznapi indulatából mondta ki az átkot, vagy valamiféle zsidó vallási feljogosítással?
– Vallását nem gyakorló ember volt Guttmann Béla. Mégis elmondhatjuk, hogy minden, ami őhozzá tartozik, amit csinált vagy mondott életében, része a személyiségének. Ilyen értelemben kicsi, de fontos szegmens a zsidósága is. Őt zsidóként, férfiként, edzőként, magyarként identifikáljuk, a különböző elemeket nem lehet leválasztani, csak egyben értelmezhetők. Ilyen módon logikus a híres mondását akár zsidó átoknak is tekinteni, amely ellen remélhetőleg egy zsidó áldás segíthet.
– A közelmúltban a Hit/Vallás – Sport című konferencián beszélt többek között arról, miként változott a testkultúra és a sport megítélése a zsidó hagyományban. Ugyanis az alapállás az volt, hogy a hellenizmus testközpontú gondolkodásmódjával ellentétben a Tóra és a zsidó tanítás a szellem kultúráját helyezte a középpontba.
– A zsidó filozófia alapvetése az, hogy az ember teste lakás, amelyben a lélek lakozik. Felelősségünk őrizni a testünket, törődni vele, erről sok szó esik Mózes könyveiben is. A kóser étkezésnek is az a lényege, hogy az ember tanuljon meg disztingválni, válassza szét a jót és a rosszat, amikor bejuttat a testébe valamilyen külső tápanyagot, amely aztán bejárja a lábujjától a feje búbjáig. Nem véletlen, hogy a kívülállókban kialakult sztereotípia a zsidó embert úgy azonosítja, hogy sapkát visel, nagy az orra és nem eszik disznóhúst. Maimonidész zsidó rabbi mondta ki a 12. században, hogy az embernek kötelessége vigyáznia az Istentől kapott testre. Nagy különbség a katolikus és a zsidó vallás között, hogy a zsidó vallásban az ember lelke a tökéletes isteni tisztaság. Nincsen bűnös lélek, vétkező lélek. Az ember lelke az isteni szikra, és legfeljebb a mi testünk tudja elvinni olyan irányba, hogy a bennünk élő istendarab megsérüljön. A test a túlélés miatt kívánja az ételt, az italt, a szexualitást, vágyainkat azonban kordában kell tartani.
