A bécsi zsidó múzeum a Bluetooth nagyasszonya, a wifi feltalálója előtt tiszteleg

2020. Február 17. / 10:26


A bécsi zsidó múzeum a Bluetooth nagyasszonya, a wifi feltalálója előtt tiszteleg

A bécsi születésű Hedy Lamarr nem csupán Hollywood egyik legfényesebb csillaga volt, de a feltalálók között is az elsők között kell említenünk, például azért, mert az ő nevéhez fűződik a mobiltechnológiában használt frekvenciaugrás, a Bluetooth és a WLAN szabadalma is. A bécsi Zsidó Múzeum Judenplatzon található kiállítóhelyén az ő különös, fordulatokkal teli életét mutatja be a Lady Bluetooth című, májusig látogatható kamarakiállítás.

Hedy Lamarr Hedwig Kiesler néven született 1914. november 9-én Bécsben, tehetős családban. Apja bankár volt, anyja zongoraművészi karrierjét hagyta félbe. Hedy 16 évesen szerepelt először hangosfilmben (Pénz az utcán). Max Reinhardt nem csupán azt mondta róla, hogy a világ legszebb lánya, de komoly tehetségnek is tartotta, Bécsben és Berlinben egyengette az útját.

A nagyvilág – és ez nem túlzás! – 1933-ban ismerte meg a nevét, amikor bemutatták a Gustav Machatý rendezte, osztrák-csehszlovák koprodukcióban készült Extázis című filmet. Hedy a női főszerepet, Evát, a jómódú fiatalasszonyt alakította, aki szenvedélytelen házasságban él, de a szenvedélyért arra is képes, hogy férjét megcsalja. Ám nem elsősorban a színészi, mint inkább a női mivoltával, egészen pontosan egy néhány másodperces meztelen jelenettel, illetve a még botrányosabbnak számító, az épp orgazmust átélő nő arcának megmutatásával hatott a közönségre.

Még ebben az évben férjhez ment a nála 13 évvel idősebb Fritz Mandl fegyvergyároshoz, és a bécsi high society egyik legismertebb alakja lett. A férfi meglehetősen féltékeny volt, a színészetet is megtiltotta. Hedy 1937-ben a Salzburgi Ünnepi Heteken ismerkedett meg a Metro-Goldwyn-Mayer hármas harmadik tagjával, és augusztusban felszállt a Normandia óceánjáróra. Amerikában már Lamarrként, hollywoodi szerződéssel a zsebében szállt le a hajóról.

Akkoriban csak a külső számított, az alapján osztottak szerepet az álomgyárban. Kezdetben akcentusa miatt európai nőket játszott, de már első amerikai filmje, az Algír (Algiers) 1938-ban készült, nagy siker lett. Már Bécsben is együtt dolgozott Willinger László fotóssal, ő segített neki abban, hogy a tökéletes nő image-ét megteremtsék. Egy falnyi fotón láthatjuk a közös munka eredményét. Igaz, Lamarr szerint bárki lehet elbűvölő, lenyűgöző, elég hozzá, ha képes megállni egy helyben és bután nézni.

Magánéletébe beengedte a bulvársajtót, megmutatta, hogyan tervezi új otthonát, hogyan kertészkedik. Népszerűsége óriási méreteket öltött: autogramkártyákat, naptárakat árultak képeivel, a gyerekeknek pedig papír öltöztetőbabákat dobtak a piacra a filmekből ismert szettjeivel. Ezeket a kiállítás készítői életnagyságúra kinagyították, így mi magunk is készíthetünk egy szelfit Hedy-ruhában.

A II. világháború alatt ő is fellépett az amerikai katonák előtt, hallatta a hangját Hitler ellen. Első találmányai ebből az időből származnak, köztük a George Antheil zeneszerzővel együtt kifejlesztett rádiós távirányító, amellyel torpedókat irányíthattak. A vezeték nélküli technológia területén is úttörőnek számított. A kiállításon láthatók azok a füzetek, amelyekben ezeknek a találmányoknak, szabadalmaknak a vázlatait rajzolta, és az ezekért kapott díjakból, elismerésekből is került tárlóba, falra.

A teljes írása a Papageno oldalon ide kattintva olvasható el

Kapcsolódó írásunk:
Egy szép zsidó nő, aki egyszerre volt filmsztár és a nácik ellen harcoló feltaláló

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
Szervezkednek a neonácik a hétvégére
2024. Február 07. / 13:25

Szervezkednek a neonácik a hétvégére

Zsidó világ
Mi kell ahhoz, hogy Isten Izrael fiai között lakozzon?