zeneművészet

Kultúra / 2025. November 12. / 13:16

Olyannyira telt ház volt az UP Rendezvénytérben A zsidó lélek dallamai című koncerten, hogy aki kicsit később érkezett, már be sem fért a terembe. Nem akarjuk az elkésőket elkeseríteni, de nem mindennapi hangversenyről maradtak le: a Székelyhidi Hajnal operaénekes, az OR-ZSE kántorképzésének vezetője által szervezett koncert szólistái szívbemarkoló és katartikus perceket szereztek a hálás újpesti közönségnek. Az énekeseket a MÁV szimfonikusok kísérték.

Megemlékezések / 2025. November 03. / 14:49

Habár nem kerek az évforduló, Seress Rezső mai születésnapját meg szeretnénk ünnepelni, méghozzá azzal, hogy megmutatjuk önöknek azt a Dob utcai lépcsőházat, ahonnan ez a magyar zsidó zseni elindult a világhír felé. Amúgy valami lehet itt a levegőben, hiszen éppen ez az a ház, ahol egy másik zseniális művész, Presser Gábor nevelkedett. Jöjjenek velünk!

Megemlékezések / 2025. Október 22. / 08:54

Egy budapesti zsidó családból indulva a francia sanzon és filmzene halhatatlan mesterévé vált Kozma József ma 120 éve, 1905. október 22-én született. A „Les Feuilles mortes” (angolul: „Autumn Leaves”) című világslágere ma is mindennap felcsendül a rádiókban és élő dzsesszkoncerteken a legkülönbözőbb feldolgozásokban. Legyen áldott az emléke!

Kultúra / 2025. Október 01. / 08:45

Az UNESCO éppen 50 éve nyilvánította a zene világnapjává október 1-ét Jehudi Menuhin kezdeményezésére. A világhírű hegedűművész és karmester úgy tartotta, hogy a zene az emberiség közös nyelve, amely közelebb hozza egymáshoz a népeket és a kultúrákat, elősegítve a barátságot és a megbékélést.

Kultúra / 2025. Június 23. / 09:27

Mekkora tere és milyen eszközei vannak egy művésznek, hogy a világot jobb hellyé tegye? Többek között erről kérdezi Gyémánt Bálint klasszikus- és jazzgitárművészt Doha Gabriella a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) Smonca című podcastjában.

Hírek, lapszemle / 2025. Június 04. / 10:32

„Bartók Béla és a korabeli zsidóság kapcsolata látszólag könnyen áttekinthető két síkon: Bartók személyes viszonya a zsidókhoz (mint akár belülről meghatározott, akár kívülről, a környezet felől kijelölt társadalmi csoporthoz) vagy egyes zsidó személyekhez, illetve Bartók, a zeneszerző viszonya/kapcsolata zsidó zenészekkel és – tárgyszerűen így mondom – a zsidó zenével". Komoróczy Géza professzor írását ajánljuk az Élet és Irodalomból.