Zsinagógák a pálmafák árnyékában

Tizenegy zsidó látványosság a Karibi-szigeteken

A legtöbb ember számára a Karibi térség egyet jelent a homokos tengerparttal, kristálytiszta tengervízzel és önfeledt pihenéssel. A zsidó történelem iránt érdeklődő turisták viszont itt megtalálhatják Észak-Amerika egyik legrégebbi zsidó közösségét, amelynek története az 1600-as évekre nyúlik vissza. A régi zsinagóga, a temető és a Tóra-tekercs 1659 óta használatban van. Abból a korból származnak, amikor az első telepesek megérkeztek a szigetvilágba.

Harry Ezratty, a baltimore-i jogász, történész és egykori puerto rico-i lakos nevéhez fűződik az „A Karibi-térség 500 zsidó éve” című könyv. Szerinte az amerikai zsidók leginkább azokkal a zsidókkal foglalkoznak, akik a 19. század végén New Yorkba vándoroltak ki, ugyanakkor meglepődnek, amikor megtudják, hogy először a Karibi-térségben telepedtek le az Európából kivándorolt zsidók. Sokan vallási üldöztetés miatt menekültek

Spanyolországból és Portugáliából, majd Amszterdam érintésével az Atlanti-óceánon át eljutottak Brazíliába. Később a Karibi-térség cukornád ültetvényein is kamatoztatták az újvilágban megtanult mezőgazdasági technikákat.

Stephen Berk professzor szerint a 18. századra az Újvilág zsidó népességének fele a Karibi-térségben vagy holland kolóniákon élt. Manapság fontos zsidó helyszínek találhatók a Curacao, St. Thomas, Barbados és az apró Nevis és St. Eustatius szigeteken.

Curacao

Curacao szigetén a zsidó közösség története 1651-re nyúlik vissza. Először tíz-tizenkét szefárd zsidó család érkezett Amszterdam portugál közösségéből. Ők alapították a rekonstrukcionista Mikve Israel-Emanuel-t. A telepesek második hulláma 1659-ben érkezett, és ajándékot is hoztak magukkal: egy Tóra-tekercset, amit mind a mai napig használnak. Háromszáz éven keresztül csak szefárd zsidók alkották Curacao zsidó közösségét, mígnem az 1920-as években askenáz ortodox zsidók érkeztek és megalapították a Shaarei Tsedek zsinagógát, valamint szociális központot is létrehoztak. A Curacao Közösségi Héber Iskola ma is tanítja heti 4 napon keresztül a sziget négyszázötven zsidó lakosát.

Főbb látnivalók: Mikve Israel-Emanuel szinagóga: az amerikai zsidóság legrégebb óta használt zsinagógája, amely 1703-ban épült. Az épületet mahagóni berakások, 18. századi rézcsillárok és homokpadló díszíti. A Zsidó Kultúrtörténeti Múzeum a zsinagóga mellett található. Több száz éves kegytárgyak, körülmetélésnél használatos székek, Széder-tálak és tizennyolc darab Tóra-tekercs Spanyolországból. A Bet Haim temető az egyik legrégebbi zsidó temető volt az Újvilágban, 1659-ben alapították Curacaón. 2500 sírt tartalmaz, amelyeken portugál, héber, spanyol, angol, holland, francia és jiddis feliratok találhatók.

Barbados

Szefárd zsidók először 1628-ban érkeztek Barbadosra. A britek ajánlották nekik az egy évvel korábban kolonizált szigetet. A letelepedő zsidók 1654-ben építették fel a K.K. Nidhei Israel zsinagógát. A cukor-és kávétermesztésben érdekelt zsidó közösség virágzásnak indult, azonban 1831-ben egy hurrikán söpört végig a szigeten, és a zsidó közösség létszáma hetven főre apadt. 1925-ben már nem éltek zsidók Barbadoson. A holokauszt idején maroknyi család menekült Barbadosra. A szigeten manapság negyven zsidó él, akik a Karibi Zsidó Kongresszus támogatását élvezik.

Főbb látnivalók: a Lane és a Nidhei Israel zsinagóga. Utóbbi a nyugati új világ legrégebbi zsinagógája: sötét faberakások, európai csillárok, festett, Dávid-csillagos ablakok és fekete-fehér márványpadló díszíti. A zsidó temetőt 1660-ban alapították, és olyan prominens személyiségek nyugszanak benne, mint Samuel Hart, a prominens angol üzletember fia, Moses Hart, a londoni nagy zsinagóga alapítója, valamint Moses Nehemiah, az első virginiai zsidó. A Nidhe Israel múzeum egy 17. századi mikvét is tartalmaz, amelyet a zsinagóga feltárásakor fedeztek fel 2008-ben.

St. Thomas

Itt is található egy homokpadlós zsinagóga. Az akkoriban Dánia fennhatósága alatt lévő St. Thomas szigetére először 1655-ben érkeztek zsidók. A zsidó közösség 1850-re négyszáz tagot számlált. Olyan híres zsidók születtek itt, mint a francia impresszionista festő Camille Pissarro, valamint David Levy Yulee, Florida első szenátora.

Főbb látnivalók: a St. Thomas zsinagógát 1796-ban építették. Ez a legrégebbi, ma is működő, az USA fennhatósága alatt lévő zsinagóga (St. Thomas a Virgin-szigetek része, amerikai terület). Sabbat-i I-tentiszteletekre 1833 óta használják, és csak 1995-ben, a Marilyn hurrikán támadása idején szünetelt. A zsinagógát szefárd stílusban építették: a hívők egymással szemben ülnek, a bima és az Aron HaKodes mahagónifából készült. A látogatók kérésre a kántortól vagy a rabbitól áldást is kérhetnek. Két elképzelés is létezik a zsinagóga homokpadlóját illetően: a homok Mózes és Izrael gyermekeinek 40 évnyi sivatagi vándorlását szimbolizálja. A másik vélemény szerint – szakértők ezt tartják valószínűbbnek – a homokpadló arra utal, hogy a spanyol zsidóknak annak idején titokban kellett tartaniuk a vallásukat, pincékben imádkoztak.

Nevis / St. Eustatius

A Puerto Ricótól és a Virgin-szigetektől keletre található sziget annyira kicsi, hogy csak komppal közelíthető meg. A St. Eustatius-sziget híres volt arról, hogy elsők között támogatta az Egyesült Államok függetlenségi háborúját. A sziget távolról a 602 méter magas szunnyadó vulkánjáról ismerhető fel. Az 1678-as Nevis-i népszámlálásban nyolc zsidó család szerepelt. Jelenleg régészeti munka folyik a zsidó temető megőrzése érdekében. A temetőt „Zsidó ösvényen” lehet meglátogatni. Valószínűleg zsidó iskola és zsinagóga is rejtőzik a környéken. Az iskola létezésére a Nevisben született Alexander Hamilton életrajza az egyik bizonyíték. Hamilton édesanyja dán zsidó férfihez ment hozzá, később pedig egy skóttal élt együtt, aki megtiltotta neki, hogy a helyi anglikán iskolába járjon. Feltételezések vannak azzal kapcsolatban, hogy Hamilton zsidó volt-e. Egy életrajz szerint „Hamiltont egy zsidó asszony tanította, és később folyékonyan beszélt héberül és franciául.” A pletyka szerint Nevisen valamikor működött zsidó iskola.

Főbb látnivalók Nevis / St. Eustatius szigetén: a zsidó temetőben 19 felirat tanuskodik héber, angol és portugál nyelven az elhunyt zsidókról. Az Alexander Hamilton múzeumban a látogatók a sziget telepeseiről és zsidó történelméről olvashatnak.

St. Eustatius szigetén az utolsó zsidó lakos 1846-ban hunyt el, azonban a sziget zsidó történelme nyomon követhető az ősi temető és a Honen Dalim zsinagóga romjai által. 1981-ben bar micvát, 1993-ban pedig a környező szigetekről érkezett zsidók Sabbat-i I-tentiszteletet tartottak. A zsinagóga falait 2001-ben építették újjá, és jelenleg is folyik a munka a szigeten élt zsidóság emlékének megőrzésére.

A forward.com írása alapján