A város neológ
zsinagógájában több mint hetven éve nem került sor közös imádságra. Bonyhád
városa egykor virágzó zsidó életről volt híres, de a holokauszttal ez teljesen
eltűnt. 1944-ben 1200 embert deportáltak innen Pécsen át Auschwitzba. A
deportáltak között volt Lily Ebert és családja is, akinek történetét az ATV Heti
Napló című műsorában ismerhették meg. Lily túlélte a tábort, de két testvérét és édesanyját a
nácik gázkamrában ölték meg. A mostani jeles alkalmon zsidók és keresztények
közösen emlékeztek meg a holokauszt magyar áldozataira. Az ATV Híradó riportja.
A szervezők még az
utolsó pillanatban is dolgoznak azért, hogy a kezdésre minden tökéletes legyen.
A helyszín a bonyhádi neológ zsinagóga épülete. És megszólalt a dallam, aminek
felcsendülésére több mint hetven évet kellett várni. Az utolsó zsidó istentiszteletet
a második világháború utáni időkben tartották.
A zsinagóga azóta
üresen áll, de most teljesen megtelt. Bonyhád városa egykor virágzó zsidó
életről volt híres, de a Holokauszttal ez teljesen eltűnt. 1944-ben 1200 embert
deportáltak innen Pécsen át Auschwitzba. Az ő nevüket őrzi ez az emlékmű. A
deportáltak között volt Lily Ebert és családja is, akinek történetét az ATV Heti
Napló című műsorában ismerhették meg. Lily túlélte a tábort, de két testvérét
és édesanyját a nácik gázkamrában ölték meg.
"A mai napon
emlékezünk azokra a bonyhádi zsidókra, akiket 1944 július 6-án elszállítottak
Auschwitzba és szörnyű halállal pusztultak el náci koncentrációs táborban"
– fogalmazott az ATV híradójának Szabó Tibor, Bonyhád város polgármestere. A rendezvényt egy helyi
lakos, Hetesi Bea szervezte, aki kiemelte: fontosnak tartotta, hogy ezen az
alkalmon zsidók és keresztények közösen emlékezzenek. "Mi keresztényként,
messiáshívőként tudjuk azt, hogy a zsidóság felé nyitni kell, mert Ábrahám,
Izsák és Jákob Istenében hiszünk közösen, és ezt a közös kapcsolatot ápolni
kell és mindig emlékezni kell a zsidóságra és segíteni, támogatni őket, egy
úton haladni közösen" – magyarázta Hetesi Bea, a Max Nordau Magyar Izraeli
Baráti Társaság elnöke.
Ahhoz, hogy az
istentisztelet érvényes legyen, szükség volt minimum tíz hithű zsidó férfi
jelenlétére. A vendégek Budapestről érkeztek, az Ohél Ávrahám zsinagógából.
"Szeretnénk újraéleszteni ezt, sok vidéki helyen, ahol nincs zsidóság,
vagy kevés zsidóság, bemutatni az élő zsidóságot, aki minden egyéb ellenére ami
történt, az él és pozitívan néz előre" – ezt már Fináli Péter, a Mazsihisz elnökségi tagja mondta az ATV híradónak. (ATV)
A rendezvényen beszédet mondott Simonyi Andrea, a Második Jeruzsálemi Zsinat Mozgalom magyarországi vezetője, majd Fináli Gábor rabbi, Mészáros Zoltán, a református egyház lelkésze, Pasitka Hermann, a Hit Gyülekezete lelkésze és Kozma Anna, a Krisztus Szeretete Egyház lelkésze a keresztény kinyilatkoztatásról mondták el gondolataikat.Az esemény részeként fotókiállítás is nyílt, ahol tárlatvezetéssel mutatták be a látogatóknak a kiállított képeket. A nap különleges momentumát a Holokauszt Emlékműnél tartott tiszteletadás jelentette, ahol a résztvevők köveket helyeztek el, emlékezve az áldozatokra.
A rendezvényt szombaton a Fináli Gábor rabbi által vezetett kerekasztal beszélgetés zárta. Ez a nap nemcsak a zsidó közösség számára kiemelkedő jelentőségű, hanem Bonyhád városának is, történelmi és kulturális mérföldkőként íródik be a város történetébe.