Szerdócz Ervin: Aki embertársait nem szereti, az az Istent sem szereti!

– A szülők tisztelete tórai parancs. Lehet úgy is tisztelni a szülőket, és kell is tisztelni, ha nem érdemelnek szeretetet. Istent viszont szeretni kell úgy is, akkor is, ha az embernek rossz sors jutott – írja hetiszakasz-magyarázatában Szerdócz Ervin újpesti főrabbi. 

„Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész tehetségeddel….” (V.M. 6/5.)

Az Isten szeretetére felszólító mondat a zsidó vallás hitvallása. A „Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlen egy” a legismertebb tórai imaszöveg része. Az EGY Isten egységének naponta kétszer történő deklarációja hét tórai parancsot tartalmaz: az egyistenhit parancsát, Isten szeretetének micváját, a Tóra tanulmányozásának kötelességét, a Smá esti és reggeli mondásának előírását, a kézre, illetve a fejre való tfilin felhelyezésének utasítását, valamint a mezüze ajtófélfára való rögzítésére vonatkozó előírást.

Ismert, hogy az ember testét szüleitől „kapja”! Lelket Isten „lehel” belé megszületésének pillanatában, amikor az újszülött első lélegzetét veszi és felsír. Felmerül a kérdés, ha a szülő és Isten együtt teremtő princípium, akkor miért áll: „Tiszteld atyádat és anyádat…..”? (II.M. 20/11.) Istenről pedig úgy szól a parancs, hogy „Szeresd”! 

A szeretet kondicionált: esetleges és viszonylagos. Még a szülői szeretet is. Csak úgy lehet szeretni valakit, ha az viszonozza, és szeretetre méltó. És bizony vannak szülők, akik nem méltók, nem érdemelnek szeretetet. A szülők tisztelete tórai parancs. Lehet úgy is tisztelni a szülőket, és kell is tisztelni, ha nem érdemelnek szeretetet. Istent viszont szeretni kell úgy is, akkor is, ha az embernek rossz sors jutott.

Midrás Tanhuma 45. szerint a nép hallotta az Úr hangját: „Én vagyok az Örökkévaló! Ne legyenek neked más isteneid…” Erre a nép felzúdult: „Hogy is van ez! Hiszen Isten csak saját dicsőségéről beszél”. Ekkor Isten újból szólt: „Tiszteld atyádat és anyádat!”, majd elmondta a parancsokat, melyek a halandók egymás iránti kötelességéről szólnak. És akkor a nép elismerte Isten önzetlenségét!

Az „és szeresd” háromszor fordul elő a Tórában. Először Mózes harmadik könyvében (19:18): „szeresd felebarátod, mint magadat”; másodszor „Mint a közületek való legyen az idegen, aki tartózkodik nálatok és szeresd őt, mint magadat, mert idegenek voltatok Egyiptom országában” (III.M. 33-34); harmadszor pedig „Szeresd az Örökkévalót…” (V.M. 6/5.).

Ebből kikövetkeztethető, hogy az emberek szeretetének parancsa megelőzi az Isten szeretetére vonatkozót. Ha az ember nem szereti embertársait, nem elnéző és nem segítőkész embertársaival, akkor Istent se szeretheti. Az ilyen embernek Isten előírásszerű szolgálata hamis. 

Rabbi Jichák Luria cfati kabbalista tudós (1534-1572) tanította: „az imádkozást megelőzően minden zsidó vegye magára a »szeresd felebarátod, mint magadat« tevőleges parancsát”!

Tanítványok kérdezték mesterüket, Rabbi Akibát: „Mit jelent szeretni Istent teljes lelkeddel”? A Mester ezt magyarázta: „Még akkor is szeressed, ha elveszi lelkedet, még ha meg is kell halnod érte.” 

„Történt, hogy Hadrianus római császár rendeletet hozott, hogy a zsidók ne foglalkozzanak a Tórával. Jött Páposz ben Jehuda és látta, hogy rabbi Akiba nyilvánosság előtt tanított és Tórával foglalkozott. Mondta neki: Akiba, te nem félsz a császártól? Nem sokkal azután elfogták rabbi Akibát és bebörtönözték. Majd nem sokkal utána Páposz ben Jehudát is bebörtönözték Akiba mellé. Páposz ezt mondta Akibának: Örülj, hogy téged a Tóra szavai miatt kaptak el,  de jaj nekem, akit mellékes dolgok miatt kaptak el. Amikor rabbi Akibát a kivégzésére vitték,  éppen a Smá elmondásának ideje volt. Fésülték testét vasfésűvel, de rabbi Akiba akkor is magára vette az égi királyság igáját és a Sma imát mondta: Szeresd az Örökkévalót…. Kérdezték a tanítványai:
      – Mesterünk, meddig bírod még? 

Erre mondta nekik: Egész életemben azon töprengtem, hogy mit jelent Istent szeretni egész lelkeddel! Most megértettem: még akkor is szeretem Istenem, ha elveszi lelkemet! Kérdeztem magamtól: vajon mikor lesz módom végrehajtani? És most módom van rá, hogy végrehajthatom. S elnyújtotta az echád (egyetlen egy) kifejezést, míg ki nem lehelte lelkét.” (Brachot 61b)

A sztretini Jehuda Cvi rabbi híres volt arról, hogy a hozzá forduló hívek minden bajára tudott amulettet adni. Betegnek gyógyulásra, szegénynek megélhetésre, meddő asszonynak gyermekáldásra. És a hozzá fordulók a rabbitól kapott amulettekkel könnyebben meg tudták oldani problémájukat. 

Egyszer a rabbit felkereste egy zsidó és ezt kérte: „Rabbi! Tudnál-e számomra amulettet adni, hogy attól jobban tudjam szeretni Istent? Erre Jehudá Cvi ezt válaszolta: 

– Barátom! Tudd meg, erre csak egy amulett létezik. Ha embertársaidat jobban, nagyobb megértéssel szereted, azáltal Istent is jobban szereted!”.