Strelisky Lipótra, a magyar fotográfia úttörőjére emlékezik a Zsidó Múzeum hírlevele

Ma, sziván 17-én van Strelisky Lipót (1816-1905) fotográfus, császári és királyi fényképész Jahrzeitja. Magyarországon az elsők között kezdett dagerrotípia-felvételeket készíteni, amelyek a korszakban forradalmi újítást jelentettek a képi ábrázolásban. Halálának évfordulóján rá emlékezik, s az ő munkáiból közöl válogatást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár mai hírlevele. 

A Strelisky család Galíciából, Brodyból vándorolt Pestre. Lipót édesapját eredetileg David Brodnak hívták, és feltehetőleg a szülőfaluja, Strelick után vette fel a Strelisker nevet. Strelisker Dávid negyvenhét évesen 1830-ban nyerte el a kántori állást a pesti konzervatív hívők gyülekezetében, az Orczy-házban. Lengyeles stílusa nagy hatással volt a magyarországi ortodoxia liturgiájára. 

Hét gyermeke közül Strelisky Lipót aranyművesnek tanult, majd Magyarországon az elsők között sajátította el az 1840-es évek nagy technikai újdonságának, az „ősfényképnek" tekinthető dagerrotípia készítésének mesterségét, és 1844-ben meg is nyitotta első fotográfus műhelyét Pesten. 

Strelisky Lipót az édesapját is megörökítette 1883-ban, így Strelisker Dávid  azok egyike, akiről a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár nemcsak festményt, de fényképet is őrziz, finoman eltöprenghetünk tehát az idealizált festmények és a fotón megörökített valóság kettősségén, íme:   

Strelisky Lipót szimpatizált az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal, így műtermében Görgei Artúr honvéd tábornokot és a honvéd vezérkar néhány tisztjét is megörökítette dagerrotip lemezen. 

A budapesti zsidóság kiemelkedő alakjai közül Goldziher Ignác orientalista, a Pesti Izraelita Hitközség titkára és elismert akademikus is ellátogatott Strelisky Lipót műhelyébe.

1905. június 20-án bekövetkezett halála után fia, Strelisky Sándor (1851–1922) az apjához hasonlóan magas színvonalon vezette tovább a hatalmas megrendelői körrel rendelkező műtermet, amely immár a főváros egyik legelegánsabb helyén, a mai Vörösmarty téri Gerbeaud-palota legfelső szintjén működött, egészen az 1930-as évek végéig.

* * *

A borítóképen látható mű valójában egy festménnyé átlényegített (azaz kifestett) fénykép, amely Strelisky Lipót és neje, Tetinger Róza 1870-ben tartott ezüstlakodalma alkalmából készült. A család négy generációját ismerhetjük meg róla: a középpontban, a szabad ég alatt álló baldachin alatt a házassági évfordulóját ünneplő Strelisky Lipót és felesége áll, köröttük harmonikus elrendezésben gyermekeik, vejeik és unokáik. (A családtagok jelmezben vannak, hiszen viseletük elég régimódi, 1870-ben már semmiképpen sem volt divatos.) A képről ITT OLVASHATNAK részletesebben a múzeum gyűjteményében. 

Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

* * *

Érdekességképpen megemítjük, hogy Strelisky-műteremben készült az a családi fotó is, amelyen József Attila első ismert ábrázolása látható még kisgyermekként. A híres képet – amelyen József Attila a mamájával és két nővérével szerepel – Strelisky Sándor készítette 1908-ban: