Prága öt zsinagógája

A Prágában élő zsidóság története egészen az i.sz. 965-ig nyúlik vissza, amikor Ibrahim ibn Yaqub szefárd-zsidó utazó említést tesz a város zsidó közösségéről a feljegyzéseiben. Az üldöztetések, pogromok, kiűzések, a holokauszt és a XX. századi cseh kommunista rezsim ellenére a közösség még ma is megvan, és napjainkban közel kétezer tagot számlál.

A Židovské město néven ismert gettó a zsidó miszticizmus központja volt. A gettóban élő zsidók sokféle szakmában jelen voltak, akadtak köztük matematikusok, csillagászok, geográfusok, történészek, filozófusok és művészek is.

A zsinagógákat és néhány más épületet leszámítva a zsidó negyedet az 1900-as évek elején teljesen lebontották, és az akkoriban népszerű szecessziós stílusban építették újjá. Öt zsinagóga tartozik a Zsidó Múzeum alá, ezeket mutatom be röviden, plusz egyet, de erről majd később.

A Klausz-zsinagóga valaha a város legfontosabb és legnagyobb zsinagógája volt, ma a Prágai Zsidó Múzeum része, kiállítótermeiben a zsidó élet tradicionális eszközeit ismerhetik meg a látogatók.

A Maisel-zsinagógát 1592-ben építették, alapítója Mordecai Maisel, a prágai zsidóváros polgármestere volt. A maga korában szokatlan, három hajós szerkezetben épült, de sajnos az 1689-es gettótűzben leégett. Jelenlegi neogótikus formáját 1905-ben nyerte el.

Az 1535-ből származó Pinkas zsinagógát az 1950-es években holokauszt-emlékművé alakították. A szovjetek bezárták, a Szovjetunió bukása után felújították a helyet és 1995-től újra látogatható. Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy az eredeti zsinagógából nem maradt meg túl sok, csupán a bima és a tóratekercsek tárolására szolgáló hékhal, így az épület igazán szomorú látványt nyújt. Szürke falain nevek sorai futnak keresztül, minden szövegsor két centi magas, az oszlopok közti nevek jóval az emberek fele fölé nyúlnak. A falakon a holokausztban elhunyt cseh és morva zsidók, csaknem 80 ezer név olvasható. Annyi, hogy az összes falat ellepi. A sorokon végignézve elszorul az ember szíve, az igazi lélekszaggató látvány azonban az emeleten vár ránk. Ott tucatnyi gyermekrajz látható, olyan kis alkotók munkái, akiket családjukkal együtt a Terezin (Theresienstadt) gettóba zártak. A deportálás előtt ide gyűjtötték össze a zsidókat. A rajzok a gettóbeli hétköznapokat ábrázolták vagy a gyerekek fantáziaképeit. Valamennyien Auschwitzban lelték halálukat.

Az úgynevezett Régi-Új zsinagóga a XIII. századból származik és a legrégebben működő zsinagóga ma Prágában. A zsinagógabővítések után is ez maradt a helyiek legfontosabb imahelye, amin nem csodálkozom, hiszen a zsinagóga első látásra is igazi történelmi atmoszférával bír, ami visszarepíti az embert a középkorba. Építészeti elemeihez hozzátartoznak a boltíves kőmennyezet, a középre emelt bima és gótikus boltívek. Az adja leginkább a hely varázsát, hogy poros kőépület helyett a múlt megőrzött darabjaként válik a jelen részévé, egy nagyon is eleven és virágzó közösség terévé.

A Spanyol zsinagógát Európa egyik legszebb zsinagógájaként tartják számon. 1868-ban épült a helyi reform gyülekezet számára egy régi gettóbeli zsinagóga helyére, lenyűgöző mór belső kialakítása miatt hívják spanyol zsinagógának, építészetére a híres Alhambra hatott. Egzotikus stílusjegyei az újszerűséget hivatottak hangsúlyozni, e hely vált a német anyanyelvű reformzsidók imahelyévé. Érdekesség, hogy František Škroup, a cseh himnusz zeneszerzője is szolgált itt orgonistaként egy időben. Napjainkban a zsinagóga – a Zsidó Múzeum részeként – kiállításoknak és népszerű komolyzenei koncerteknek ad otthont.

A földszinten és az emeleten, az egykori női részlegen található kiállítás a morva és csehországi zsidók történetét mutatja be az 1780-as évektől kezdve. A polgárjogok kivívásáról és a növekvő asszimilációról olvashatunk, valamint a közösség olyan prominens tagjainak történetét ismerhetjük meg, mint Sigmund Freud és Franz Kafka. A múzeum gyűjteményében található tárgyak közül sok olyan zsinagógákból származik, amelyeket a kormány a XX. század fordulóján lebontott. A városfelújítás, csatornázás és más szolgáltatások javítása a leromlott állapotú prágai zsidó gettó lerombolását jelentette.

A prágai Zsidó Múzeumot a nácik hatalomátvételével bezárták. 1941-től kezdve, amikor egész zsidó közösségeket deportáltak koncentrációs táborokba, a város zsidó vezetői engedélyt kértek a múzeum újbóli megnyitására, ahol kiállíthatják a Csehország és Morvaország területéről származó tárgyakat. A nácik beleegyeztek, ám végül 1944-ben a múzeum személyzetének nagy részét deportálták.

Megdöbbentett, mikor arról olvastam, hogy a prágai zsidó vezetők együttműködtek a náci vezetőkkel, akiknek nyilvánvalóan egészen más szándékuk volt a hellyel: feltehetően azt akarták, hogy a múzeum egy kiirtott népről szóló kiállításihely legyen. Mégis, a prágai zsidók és a nácik közötti groteszk együttműködés tette lehetővé, hogy mindezen eszközök és tárgyak, valamint az öt zsinagóga megmaradhasson a jövő számára.

Az ígért plusz egy zsinagóga az öt után, amit nem a Zsidó Múzeum üzemeltet, az pedig a Jeruzsálemi zsinagóga, amelyet eredetileg I. Ferenc József ezüstjubileumának tiszteletére neveztek el Jubileumi zsinagógának (Jubilee). Három korábban lerombolt zsinagóga helyére épült 1906-ban épült mór stílusban, szecessziós díszítéssel, és folyamatosan használatban volt, kivéve a háborús időszakot, amikor ellopott zsidó vagyont tároltak benne, ma azonban ismét aktív. Távol a többitől, az óváros másik oldalán található, ahova azonban megéri elzarándokolni, mert egy igazi ékszerdobozt találunk ott. Bár reform zsinagógának épült (orgonával és kórussal), ma már a prágai zsidó közösség hagyományosabb (modern ortodox) tagjai használják. A háromhajós épületben a női karzatot patkóíves belső oszlopok támasztják alá, a kőhomlokzat vörös-fehér árkolásai különösen szembetűnőek. Belső építészetében a mór elemeket gyönyörű szecessziós mintázatokkal díszítették.

Ha valaki Prágában jár, a zsinagógákon túl javaslom a Régi Zsidó Temető felkeresését is, ami a világ legrégebben fennmaradt zsidó temetkezési helyei közé tartozik, a National Geographic magazin a világ 10 leglátogatottabb sírkertjei közé sorolja. A XV. század elején alapították, a legkorábbi sírkő 1439-ből származik. Bár a temetőt az évszázadok során többször bővítették, mégsem volt elég nagy a zsidó város igényeinek kielégítésére. Mivel a hely szűkös volt, a holttesteket egymásra temették, a sírokat akár 10 méter mélyre is rétegezték. A temetőben mintegy 12 ezer sírkő található, sok közülük állat- és növénymotívumokkal díszített.

Ha Prágában járunk és csak egy-két hely megtekintésére van időnk, akkor mindenképp a Régi-Új zsinagógát ajánlom, mert kifejezetten egyedi és páratlan középkori hangulatot idézőt nyújt, valamint a Spanyol zsinagógát, mert meseszép. 

Zucker-Kertész Lilla íársa
Fotók: viator.com