A Prágában élő zsidóság története
egészen az i.sz. 965-ig nyúlik vissza, amikor Ibrahim ibn Yaqub szefárd-zsidó
utazó említést tesz a város zsidó közösségéről a feljegyzéseiben. Az
üldöztetések, pogromok, kiűzések, a holokauszt és a XX. századi cseh kommunista
rezsim ellenére a közösség még ma is megvan, és napjainkban közel kétezer tagot
számlál.
A Židovské město néven ismert gettó
a zsidó miszticizmus központja volt. A gettóban élő zsidók sokféle szakmában
jelen voltak, akadtak köztük matematikusok, csillagászok, geográfusok,
történészek, filozófusok és művészek is.
A zsinagógákat és néhány más
épületet leszámítva a zsidó negyedet az 1900-as évek elején teljesen
lebontották, és az akkoriban népszerű szecessziós stílusban építették újjá. Öt
zsinagóga tartozik a Zsidó Múzeum alá, ezeket mutatom be röviden, plusz egyet,
de erről majd később.
A Klausz-zsinagóga valaha a város
legfontosabb és legnagyobb zsinagógája volt, ma a Prágai Zsidó Múzeum része,
kiállítótermeiben a zsidó élet tradicionális eszközeit ismerhetik meg a
látogatók.
A Maisel-zsinagógát 1592-ben
építették, alapítója Mordecai Maisel, a prágai zsidóváros polgármestere volt. A
maga korában szokatlan, három hajós szerkezetben épült, de sajnos az 1689-es
gettótűzben leégett. Jelenlegi neogótikus formáját 1905-ben nyerte el.
Az 1535-ből származó Pinkas
zsinagógát az 1950-es években holokauszt-emlékművé alakították. A szovjetek
bezárták, a Szovjetunió bukása után felújították a helyet és 1995-től újra
látogatható. Mindehhez azonban hozzátartozik, hogy az eredeti zsinagógából nem
maradt meg túl sok, csupán a bima és a tóratekercsek tárolására szolgáló hékhal,
így az épület igazán szomorú látványt nyújt. Szürke falain nevek sorai futnak
keresztül, minden szövegsor két centi magas, az oszlopok közti nevek jóval az
emberek fele fölé nyúlnak. A falakon a holokausztban elhunyt cseh és morva
zsidók, csaknem 80 ezer név olvasható. Annyi, hogy az összes falat ellepi. A sorokon
végignézve elszorul az ember szíve, az igazi lélekszaggató látvány azonban az
emeleten vár ránk. Ott tucatnyi gyermekrajz látható, olyan kis alkotók munkái,
akiket családjukkal együtt a Terezin (Theresienstadt) gettóba zártak. A
deportálás előtt ide gyűjtötték össze a zsidókat. A rajzok a gettóbeli hétköznapokat
ábrázolták vagy a gyerekek fantáziaképeit. Valamennyien Auschwitzban lelték
halálukat.
Az úgynevezett Régi-Új zsinagóga
a XIII. századból származik és a legrégebben működő zsinagóga ma Prágában. A
zsinagógabővítések után is ez maradt a helyiek legfontosabb imahelye, amin nem
csodálkozom, hiszen a zsinagóga első látásra is igazi történelmi atmoszférával
bír, ami visszarepíti az embert a középkorba. Építészeti elemeihez
hozzátartoznak a boltíves kőmennyezet, a középre emelt bima és gótikus
boltívek. Az adja leginkább a hely varázsát, hogy poros kőépület helyett a múlt
megőrzött darabjaként válik a jelen részévé, egy nagyon is eleven és virágzó
közösség terévé.
A Spanyol zsinagógát Európa
egyik legszebb zsinagógájaként tartják számon. 1868-ban épült a helyi reform
gyülekezet számára egy régi gettóbeli zsinagóga helyére, lenyűgöző mór belső
kialakítása miatt hívják spanyol zsinagógának, építészetére a híres Alhambra
hatott. Egzotikus stílusjegyei az újszerűséget hivatottak hangsúlyozni, e hely
vált a német anyanyelvű reformzsidók imahelyévé. Érdekesség, hogy František
Škroup, a cseh himnusz zeneszerzője is szolgált itt orgonistaként egy időben. Napjainkban
a zsinagóga – a Zsidó Múzeum részeként – kiállításoknak és népszerű komolyzenei
koncerteknek ad otthont.
A földszinten és az emeleten, az
egykori női részlegen található kiállítás a morva és csehországi zsidók
történetét mutatja be az 1780-as évektől kezdve. A polgárjogok kivívásáról és a
növekvő asszimilációról olvashatunk, valamint a közösség olyan prominens
tagjainak történetét ismerhetjük meg, mint Sigmund Freud és Franz Kafka. A
múzeum gyűjteményében található tárgyak közül sok olyan zsinagógákból
származik, amelyeket a kormány a XX. század fordulóján lebontott. A
városfelújítás, csatornázás és más szolgáltatások javítása a leromlott állapotú
prágai zsidó gettó lerombolását jelentette.
A prágai Zsidó Múzeumot a
nácik hatalomátvételével bezárták. 1941-től kezdve, amikor egész zsidó
közösségeket deportáltak koncentrációs táborokba, a város zsidó vezetői
engedélyt kértek a múzeum újbóli megnyitására, ahol kiállíthatják a Csehország
és Morvaország területéről származó tárgyakat. A nácik beleegyeztek, ám végül
1944-ben a múzeum személyzetének nagy részét deportálták.
Megdöbbentett, mikor arról
olvastam, hogy a prágai zsidó vezetők együttműködtek a náci vezetőkkel, akiknek
nyilvánvalóan egészen más szándékuk volt a hellyel: feltehetően azt akarták,
hogy a múzeum egy kiirtott népről szóló kiállításihely legyen. Mégis, a prágai
zsidók és a nácik közötti groteszk együttműködés tette lehetővé, hogy mindezen
eszközök és tárgyak, valamint az öt zsinagóga megmaradhasson a jövő számára.
Az ígért plusz egy zsinagóga az öt
után, amit nem a Zsidó Múzeum üzemeltet, az pedig a Jeruzsálemi zsinagóga,
amelyet eredetileg I. Ferenc József ezüstjubileumának tiszteletére neveztek el
Jubileumi zsinagógának (Jubilee). Három korábban lerombolt zsinagóga helyére
épült 1906-ban épült mór stílusban, szecessziós díszítéssel, és folyamatosan
használatban volt, kivéve a háborús időszakot, amikor ellopott zsidó vagyont
tároltak benne, ma azonban ismét aktív. Távol a többitől, az óváros másik
oldalán található, ahova azonban megéri elzarándokolni, mert egy igazi
ékszerdobozt találunk ott. Bár reform zsinagógának épült (orgonával és
kórussal), ma már a prágai zsidó közösség hagyományosabb (modern ortodox)
tagjai használják. A háromhajós épületben a női karzatot patkóíves belső
oszlopok támasztják alá, a kőhomlokzat vörös-fehér árkolásai különösen
szembetűnőek. Belső építészetében a mór elemeket gyönyörű szecessziós
mintázatokkal díszítették.
Ha valaki Prágában jár, a
zsinagógákon túl javaslom a Régi Zsidó Temető felkeresését is, ami a
világ legrégebben fennmaradt zsidó temetkezési helyei közé tartozik, a National
Geographic magazin a világ 10 leglátogatottabb sírkertjei közé sorolja. A XV.
század elején alapították, a legkorábbi sírkő 1439-ből származik. Bár a temetőt
az évszázadok során többször bővítették, mégsem volt elég nagy a zsidó város
igényeinek kielégítésére. Mivel a hely szűkös volt, a holttesteket egymásra
temették, a sírokat akár 10 méter mélyre is rétegezték. A temetőben mintegy 12 ezer
sírkő található, sok közülük állat- és növénymotívumokkal díszített.
Ha Prágában járunk és csak egy-két
hely megtekintésére van időnk, akkor mindenképp a Régi-Új zsinagógát ajánlom,
mert kifejezetten egyedi és páratlan középkori hangulatot idézőt nyújt,
valamint a Spanyol zsinagógát, mert meseszép.
Zucker-Kertész Lilla írása
Fotók: viator.com
