A holokauszt magyarországi áldozatainak április 16-i emléknapja alkalmából Salusinszky András, a BZSH Külkereskedelmi Technikumának igazgatója gondolt egy merészet, s azt találta ki: a szokványos iskolai megemlékezések helyett most azzal tisztelegnek a mártírok emléke előtt, hogy részt vesznek az óbudai zsidó temető rendbetételében. Tegnap közel kétszáz diák és több tanár órákon át szorgoskodott a temetőben, több konténernyi száraz gallyat összegyűjtve.
Tarsoly Tibor negyven éve dolgozik az óbudai zsidó temető gondnokaként, úgyhogy ha ő azt mondja egy munkára, hogy tisztességesen és rendesen lett elvégezve, akkor annak hitelt kell adni. Márpedig a gondnok a külkeresek tegnapi temetőtiszítási munkájára éppen ezt mondta.
– Pár óra alatt összeszedtek legalább ötven köbméter száraz gallyat és ágat, ami kábé négy konténernyi anyagot jelent. Szép munkát végeztek, meg is látszik az eredménye – tudtam meg Tarsoly Tibortól, aki az alkalmi munkásokat e szóval jellemezte: „ügyesek”.
A diákok a tegnap szerzett gyakorlatnak a későbbiekben nagy hasznát fogják venni, ugyanis Salusinszky Andrásnak, a BZSH Külkereskedelmi Technikuma igazgatójának az a terve, hogy idővel további zsidó temetők rendbetételébe is be fognak szállni. Sőt, az iskola vidéki diákjait arra fogja ösztönözni, hogy ha a lakóhelyükön található zsidó temető, akkor azt jelképesen „fogadják örökbe”. Az ötlet eredetileg Paszternák Tamástól, a Mazsihisz-BZSH gazdasági vezetőjétől származott, s a lényege az: a diákok időről időre ellenőrizzék le a temető állapotát, s ha szükséges, akkor gondoskodjanak a megtisztításáról. Sok helyütt egyébként nem hanyagságból elhanyagoltak a sírok, hanem azért, mert az ott nyugvó halottaknak már nincsenek élő hozzátartozóik.
A diákok tegnap tíz óra előtt gyülekeztek a temetőnél, ahol Salusinszky Andráson kívül Halász Eszter, az iskola judaisztika tanára összegezte a legfontosabb tudnivalókat – majd mindenki kesztyűt és szerszámot ragadott, hogy a sírok között összegyűlt gallyakat, ágakat, lehulott és elszáradt növényeket összegyűjtse (a szervezők ezúton is köszönik az Oázis Kertészet támogatását).
Nemcsak a diákok, de a tanárok is kivették a részüket a munkából, köztük Bédi János magyartanár, a zuglói Dávid Király Kollégium igazgatóhelyettese. A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett temetőtisztítással kapcsolatban igen pontos szakszerűséggel fogalmazott:
– Hiszek a tevékenységközpontú pedagógiában, mert ez toleranciára és nyigtottságra nevel. Igaz, nekem az a tapasztalatom, hogy a kollégistáinkban megvan a nyitottságra való szellem – mondta.
S hogy iskolai keretek között miképpen szoktak megemlékezni április 16-a alkalmából? Mint az igazgatóhelyettes elsorolta, tanórákon természetesen szóba kerül a vészkorszak, ugyanakkor szerveztek filmnézéseket a holokausztról, s ellátogattak a Páva utcai holokausztközpontba is.
– De ez a mai nap egészen más – tette hozzá –, szerintem a diákok így jobban megértik, hogy ők maguk is tevékenyen részt vehetnek az emlékezet fenntartásában és alakításában.
Diákokat is faggattam a temetőtisztítási napról, s azt tapasztaltam, hogy nem afféle kötelező iskolai gyakorlatnak fogták fel, hanem valóban azonosultak az itt végzett munka szimbolikus többletjelentésével.
– Szerintem ez nagyon jó kezdeményezés, s úgy vettem észre, mindenki lelkesen jött ma reggel – mondta a pesterzsébeti Kása Tamara, aki első éves tanuló vállalkozási ügyviteli ügyintéző szakon. Beszéltem neki az iskola „örökbefogadási” tervéről, mire Tamara azonnal rávágta:
– Örökbe fogadni egy zsidó temetőt? Jó ötlet!
Nem csoda, hogy a diákokkal együtt dolgozó Salusinszky András munka közben körbemutatott és megjegyezte: nagyon büszke a külkeres tanulókra. Véleménye szerint egy ilyen rendhagyó formában történő megemlékezés ugyanolyan méltó a mártírokhoz kegyeleti szempontból, mint egy ceremoniális ünnepség – de az sem elhanyagolható aspektus, hogy erős a csapatépítő jellege és kifejezetten látványos az eredménye.
Ráadásul a példa – mint fogalmazott – „ragadós”: az egyik budapesti zenei középiskola igazgatója már jelezte neki, hogy ők is átveszik az ötletet.