Március 15. és a zsidók – közös szabadság és egyenjogúság

2024. Március 14. / 11:25


Március 15. és a zsidók – közös szabadság és egyenjogúság

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit a magyar történelem legnagyobb fordulópontjaként határozzák meg, amelynek célja a nemzet néppel történő egybeforrasztása volt, valamint a szabadság kiterjesztése mindenkire, így a zsidókra is.

Ekkor született a Magyar Honvédség is, hiszen felismerték, hogy a közös szabadságot közösen kell megvédeni, és ez minden polgár kötelessége és feladata.

Ebben az időszakban a zsidók egyenjogúsításáról három vélemény volt

Eötvös József feltételek nélküli jogmegadásról beszélt, Széchenyi István ezt nem támogatta, szerinte a nemzetnek nem érdeke, hogy a zsidók magyarokká váljanak. Kossuth Lajos, bár közelebb állt Eötvöshöz, azonban úgy vélte, hogy fokozatosságra van szükség, és az is fontos, hogy a zsidók ne csak a jogokat kapják meg, hanem kulturális értelemben is a magyar nemzet részévé váljanak.

Mindeközben 1848 tavaszán zsidóellenes hangulat söpört végig az országban, szinte nem volt olyan hely, ahol ne lett volna valami atrocitás, pogrom vagy gyilkosság.

A zsidók sorra léptek be a nemzetőrségbe március-április folyamán, bár Batthyány ennek útját állta, látva a lakosság felháborodását. Amikor a nemzetiségi konfliktusok fokozódtak, már nem volt gátja a zsidóság magyar hadseregben való részvételének.

A szabadságharc során 153 zsidó szerzett tiszti rangot, közülük 8 őrnagy lett - ez volt a megszerezhető legmagasabb rang zsidók számára.

A nemzetgyűlés elnapolta az emancipáció kérdését, de a zsidók egyenjogúsítására ezt követően is történt kísérlet.

Végül a megígért és megszolgált egyenjogúsítás csak a szabadságharc utolsó heteiben valósult meg, amit a már Szegedre menekült országgyűlés szavazott meg - egyhangúan.

Szemere Bertalan miniszterelnök így fogalmazott a törvényjavaslatról

„Alig van népfaj, mely a zsidókat hűségben és munkásságban nemzeti háborúnk körül felülhaladhatná: a jogegyenlőség kimondása újjászületésünknek egyik szükséges következménye, az emberi és polgári kötelesség egyszerű teljesítésén túl a hazafiúi érdemet jutalmazzuk meg.”

A „közhelyeslés” a közös küzdelemből fakadt.

Első magyar zsidó naptár és évkönyv az 1848-ik szökőévre

Az 1848-ban megjelent Első Magyar Zsidó Naptár és Évkönyv az emancipálódó polgárság igényeinek megfelelően a zsidó naptár mellett az aktuális katolikus és protestáns ünnepeket is felsorolja, hogy az integrálódó zsidó közösség tagjai számon tarthassák honfitársaik időbeosztását is.

Digitális változata az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem honlapján

Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Facebook-oldala

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma volna 75 éves Kántor Péter költő, műfordító
Zsidó ünnepek
Az Örökkévaló nevének megszentelése és a Neila ima