Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (75. rész) – Szirmai Vilmos

2021. Augusztus 11. / 16:26


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (75. rész) – Szirmai Vilmos

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

1909 júniusában a Somogyi Hírlap hirdetést tett közzé, amelyben a kaposvári Ferenc József szálloda nagytermében tartandó előadásra invitálta a nagyérdeműt. A fellépő Fővárosi Artista-Cabarette társulatnak tagja volt az akkor 21 éves komikus, Szirmai Vilmos. Ezt követően a Nemzeti Royal Orfeum hirdetésein tűnt fel a neve, majd az 1920 őszén megnyitott újpesti Blaha Lujza-színház tagja lett. Itteni idejéről írta Schöpflin Aladár az 1929-es Magyar Színművészeti Lexikonban:

„… nemcsak komikus-szerepekben aratott sikert, (ami talán még érthető annál, aki a kuplék és bohózatok világában nőtt fel) de egész elsőrendű alakításokat nyújtott klasszikus darabok és a dráma terén is. Bármilyen szerepet bíznak rá, nagy erejű karakterizáló képességén túl művészileg kifinomodott ízléssel imponál közönségének, kritikának egyaránt.”

Szirmai Vilmos-1.jpg

A kor színész szereplői számára nem ritka vándorlási korszaka kezdődött számára1922-től, amikor a Budai Szinkörbe szerződött, majd egymásután 1923-24-ben Sebestyén Géza társulatában Miskolcon és Budán, 1924-25-ben a Városi Színházban, 1926-ban a Fővárosi Operettszínházban szerepelt.

Szirmai Vilmos Szinhazi Élet 1924. 28_ (002).jpg

1926-27-ben Szegedre szerződött, a következő évadban Debrecenben, 1928-29-ben Sebestyén Mihály miskolci társulatában játszott. Még az első miskolci időben, 1923 novemberében így dicsérte a Reggeli Hírlap:

„Szirmai Vilmos, aki, mint operettbuffó, a maga nemében páratlan alakításával, estéről-estére növekvő sikert arat, úgyhogy operettet ma már el sem tudunk képzelni nélküle.”

Szirmai Vilmos Szinhazi Élet 1924. 49_ (002).jpg

1929-től a Komédia Orfeum, 1930 és 1932 között a Steinhardt Színpad tagja és rendezője volt. Nemcsak játszott és rendezett, de írt kabaré-jeleneteket is. Mint az Újság, 1931 áprilisában írta: „Szirmai Vilmos bebizonyította, hogy nemcsak kitűnő színész, hanem jó író is”.

1932-1934-ben is folytatódik a vándorlása, amelynek állomásai: a Fővárosi Operettszínház, a Modern Kabaré, a Budai Színkör, a Városi Színház, a Bethlen téri, illetve Erdélyi Mihály színházai. 1935 telén Kárpátalján szerepelt, nagy sikerrel. „Ez az egészen kiváló színész megérdemelné, hogy a neve mindig vastag betűkkel legyen a színlapon – írta róla a Kárpátalja című lap 1935 decemberében. Egy viszonylag rövid pesti kitérő után, 1937-ben újból Beregszász következett a Kassai Színház társulatának tagjaként. Decemberben így búcsúztatta a Kárpátalja:

„Csütörtökön búcsúzott a nagyszerű Szirmai Vilmos. A kiváló művész ízlésére vall, hogy egy olyan irodalmi értékű darabot választott magának, mint Scribe ’Egy pohár víz’ című vígjátékát. Ez volt egyébként a szezon legkitűnőbb előadása. Szirmai, mint mindig, most is brillírozott, elmés volt és finom.”

Szirmai Vilmos Szinhazi Élet 1937. 08 (002).jpg

1938 decemberében ott volt a neve azon a listán, amely a Színészkamarába felvett művészek nevét tartalmazta. Ezért még játszhatott a színházakban, persze csak akkor, ha kapott szerződést. 1939 őszén így újból Miskolc következett, egy zenés vígjátékban kapott szerepet. 1940 elején Kecskemét volt a vándorlás következő állomása. Még hír volt ezt követően arról, hogy szerepet kapott az 1940 júliusában megnyíló Kispesti Színházban,

1940 telétől maradt a végső menedék, az OMIKE Művészakció színpada. Itt játszott kabaré előadásokon, játszott zenés vígjátékokban, játszott színdarabokban. Sokszor lépett színpadra a Goldmark-teremben, ott volt 1944 márciusáig.

A különböző forrásokban a végről nagyon kevés adat található: 1944-ben halt meg – írják – ismeretlen helyen.

Képek:

1. Portré, PIM-OSZMI Fotótár
2. Színházi Élet, 1924. 28. 14
3. Színházi Élet, 1924. 49.
4. Színházi Élet 1937. 08.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Andor Grósz: To this day, it is painful to face what happened
Mazsihisz hírek
A Mazsihisz székházában a HIPA delegációja