Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (121. rész) – Érdy Pál

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

1929. augusztus 22-én a Pesti Hírlap arról adott hírt, hogy a Városi Színházhoz szerződtették „Eisler Pált a jó nevű baritonistát”. A hírben szereplő operaénekes később Érdy (Érdi) Pál néven vált ismerté az itthoni és Európa néhány operaházának közönsége előtt.

1905-ben született Budapesten, énekesi tanulmányait Makkay Mihálynál folytatta. A budapesti szerződést hamar felváltotta a külföldi szereplések sora. 1931-ben Troppaban és Drezdában, majd Grazban, Brnóban, Aussigben énekelt. Mindezen közben itthon is fellépett hangversenyeken, zenei rendezvényeken, rádióműsorokban.

1933 elején szabadságát itthon töltve vendégszereplést vállalt a pécsi Nemzeti Színházban, többek között a Rigoletto előadásában. A Dunántúl című lap így számolt be fellépéséről:

„Érdy Pál Rigoletto szerepében lenyűgözően szép és erőteljes baritonjával aratott hatalmas sikert s víziós fantáziával játszotta meg a sorsüldözött bohóc szerepét.”

1933-1934-ben folyamatosan Pécset szerepelt, repertoárja is bővült: Mefisztó a Faustból, Lotharió a Mignonból, Escamillo a Carmenől, és még folytatható.

1934 októberében újra Budapesten játszik, éspedig kőszínházban. (A nyár folyamán ugyanis sokszor lépett fel az állatkerti hangversenyeken.) A Városi Színházban a Faust került színre. A Budapesti Hírlap október 11-én számolt be a bemutatóról. Érdy Pálról így írt:

„Első helyen kell említeni Érdy Pál Mefisztó alakítását. Zengő és nagyterjedelmű basszbaritonja az együttes legértékesebb hanganyaga. Előadása és mimikája elsőrendű.”

1935-ben Felix Weingartner meghívására a bécsi Staatsoperben Rigoletto szerepében lépett színpadra. A következő évben játszott Bécsben és Svájcban is. Itthon vidéki turnén vett részt, melyken Verdi és Puccini operákban énekelt Debrecenben, Miskolcon, Kaposváron, Pécsett és Szolnokon.

1936 májusában vendégszereplő volt az Operaházban, ahol a Bohéméletben Marcelle szerepében lépett fel. Fellépésének értékelésére jó példa a Pesti Napló 1936 május 23-i számában volt található:

„Sajnáljuk, hogy Operaházunk nem talált megfelelőbb szerepet a nagytehetségű fiatal énekes számára, szerepet, melyben nemcsak muzikalitása, pompás színpadi vérmérséklete, hanem megkapó tónusú, meggyőző szépségű orgánuma is érvényesülhetne.”

1937-ben leszerződött Reichenbergbe és a Prágai Rádióhoz is, s az év januárjában részt vett egy egyiptomi turnén. Két évvel később a Párizsi Nagyopera szerződtette a Rigoletto, a Scarpia, az Escamillo és a Mefisztó szerepekre. Nemcsak Párizsban, hanem Cannesban, Nizzában, Biarritzban és Strassbourgban is fellépett.

1940-ben néhányszor szerepelt a szegedi színház operaelőadásaiban, 1941-ben pedig Miskolcon.

Érdy Pál 1943 végén kapcsolódott be az OMIKE Művészakcióba. Először Nicolai A windsori víg nők-jében lépett színpadra. Még abban az évben egy sor fellépes következett: a Faust, az Álarcosbál, a Lammermoori Lucia, a Bajazzok. 1944 rövid játszási idejében (1944 március 19-én megszűnt a Művészakció) játszott mindezeken kívül a Rigolettoban is.

Neve a háborút követően egy jótékonysági hangverseny szereplői között tűnt fel először, 1945 júliusában. 1945 és 1949 között a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja volt, s itt Ivan Hovanszkij hercegként debütált. 1946-ban lehetőséget kapott, hogy ismét Bécsben énekeljen. 1949 és 1952 között a budapesti Operaházban is működött hős- és karakterbariton szerepkörben.

1952. decemberében hunyt el, ahogy szokták írni: tragikus körülmények között.

Képek:

1.) Portré. Színházi Élet, 1934. 28. (M. F. I. fotó)
2.) Maróthy Magdával a Rigolettoban. Budapesti Hírlap képes Melléklete 1934.
3.) Tóth Gabriellával a Falstaffban. Pesti Hírlap Képes Melléklete 1934.
4.) Színházi Élet. 1937. 8.
5.) Film Színház Muzsika 1971. 2.