Ma 120 éve született Neumann János, a XX. század egyik legnagyobb zsenije

A kvantummechanikai kutatásaival és a digitális számítógép alapjainak lefektetésével világhírűvé vált Neumann János 1903. december 28-án született budapesti zsidó családban. Az idei jubileumi Neumann-év alkalmából a Magyar Nemzeti Bank már emlékérmet is kibocsátott a világszerte John von Neumann néven ismert tudós tiszteletére a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közreműködésével.

Neumann János 1903. december 28-án született Budapesten, jómódú családból. Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit. Két öccse született: Mihály (1907), chicagói orvos és Miklós (1911), philadelphiai jogász.

1909 és 1913 között járt elemi iskolába. 1913-tól a fasori főgimnáziumban tanult tovább. Ez volt abban az időben Magyarország legjobb középiskolája. Kitűnő képzést kapott történelemből, jogtudományból és közgazdaságtanból. Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet. 

Mire leérettségizett, már jól képzett matematikusnak számított. 

Fiatalkorától érdeklődött a repülés és a technika más újdonságai iránt is. Már ekkor gondolkodott kettes számrendszeren alapuló (bites) elektromos számítógép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte, párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fő tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése.

1926. március 13-án fogadták doktorrá. Szintén 1921-ben kezdte tanulmányait a berlini egyetemen. 1924-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén folytatta tanulmányait. 1926 októberében szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Ezután Göttingenbe, a német matematika fellegvárába ment, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Itt tartotta meg első előadását 1926. december 7-én a társasjátékok elméletéről. 1927 áprilisában kért tanítási engedélyt a Friedrich Wilhelm Egyetemen, és december 13-án elfoglalhatta helyét az egyetem tanárai között.

1929-ben a Princeton University meghívta vendégprofesszornak. 1930 és 1933 között félévenként Amerikában, félévenként Európában tanított. Végül, amikor Németországban hatalomra jutott a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Ekkor már elkerülhetetlennek látszott a világháború, ezért bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai előkészületekbe. 

Részt vett az atomenergia kutatásában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.

1945-től 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer működését utánzó gépek kötötték le figyelmét. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépítéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen.

1945 júliusában írta meg azt a művét, amelyben a „Neumann-elvekként" ismert megállapításait, valamint a számítástechnika és a számítógépek általa elképzelt fejlődéséről olvashatott a világ. A címe: First Draft of a Report on the Edvac.

A Neumann-elvek: teljesen elektronikus számítógép; kettes számrendszer alkalmazása; aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép); központi vezérlőegység alkalmazása; belső program- és adattárolás.

1945-ben a cambridge-i egyetemen (Anglia) elkészült az első elektronikus, tárolt programú számítógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a „Neumann-elvek" alapján működött. A számítógép működéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladatmegoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. 

Érdeklődésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann mondta: „a tudomány a jövőben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törődik majd".

Felismerte: egy rendszer biztonságát, illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekből épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minőségű és mennyiségű információ megy át. Neumann János jól látta a fejlődés további irányát, de életművét már nem fejezhette be.

Hátralévő éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet egyes feltételezések szerint az atombomba kutatásának éveiben szerzett sugárszennyezés okozhatott. Utolsó művét 1956-ban, utolsó művét is a számítógépekről írta.1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában. (Forrás: Neumann János Számítástechnikai Társaság.)

EMLÉKÉRME NEUMANN TISZTELETÉRE

Neumann János születésének 120. évfordulója alkalmából 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), tisztelegve a világhírű magyar matematikus előtt. A különleges, négyzet alakú emlékérme a magyar tudósokat, feltalálókat, illetve találmányaikat bemutató népszerű színesfém sorozat tizenharmadik tagjaként jelenik meg, tervezője Pelcz Balázs szobrászművész – írta közleményében idén nyáron a Neumann társaság.

Az 1968-ban alapított Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tematikai közreműködésével készült emlékérme előoldali kompozíciója, az egyre kisebb, szabályos ötszögeket örvényszerűen megjelenítő plasztikai ábrázolás Neumann János önmagát reprodukálni képes automatikus gépének ötletére tesz utalást. Az ábrázolás alatt a TÜRELEM • RUGALMASSÁG • ÉRTELEM felirat olvasható, amely a nemzetközileg elismert matematikusnak az 1950-es években a fejlődéssel kapcsolatosan megfogalmazott gondolataira utal, miszerint „a fejlődés ellen nincs gyógymód”, a kihívásoknak való megfelelést, a változáshoz való alkalmazkodást elősegítheti ez a három emberi tulajdonság. 

Az előoldalon találhatók továbbá az emlékérmék kötelező alaki kellékei: az oldal szélén fent a „MAGYARORSZÁG”, lent a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, a központi ábrázolás fölött balra a „2023” verési évszám, jobbra a „BP.” verdejel. A tervező Pelcz Balázs szobrászművész mesterjegye a központi motívum bal alsó sarkában látható.

A Neumann János életét, munkásságát és a tudományos életre tett hatását feldolgozó kötetről írt recenziónkat itt találják.