A zsidóknak rettenet és rémálom volt 1944 – a holokauszt szegedi áldozataira emlékeztünk

2022. Június 30. / 11:13


A zsidóknak rettenet és rémálom volt 1944 – a holokauszt szegedi áldozataira emlékeztünk

Hetvennyolc éve ürítették ki a szegedi gyűjtőtábort, és három szerelvénnyel a haláltáborokba indították a szegedi és a környékén élők zsidókat. Erre a tragédiára emlékeztek az egykori gyűjtőtábor helyén, a Cserzy Mihály utcában, a volt téglagyár helyén, majd a zsinagógában. Bod Péter beszámolója a szeged.hu oldalról.

A magyar történelem legnagyobb tragédiájának, gaztettnek nevezte a magyarországi vidéki zsidóság elhurcolását és meggyilkolását emlékező beszédében Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

szeged-06-03.jpg

Virágzó, nyitott közösség volt a hétezer fős helyi zsidó közösség, mégis elhurcolták őket, köztük a 91 éve legendás rabbit és kiváló tudóst, Lőw Immánuelt. Csak ezren tértek vissza.

– Sokféle értelemzése lehetséges az ország 1920 és 1945 közötti történelmének, ami a zsidóság számára rettenet és rémálom volt – mondta Baneth Péter, a Mazsihisz képviseletében. A zsidó származású kitűnő írót, Szép Ernőt idézte, akinek kérdéses volt a maga zsidósága. Szép Ernő ugyanis származása ellenére nem tartotta magát zsidónak, noha érzékelte, hogy a társadalom ráerőlteti a származást, a vallást, erről azt mondta: benne ez egyáltalán nincs elintézve.

De vissza Baneth Péter beszédéhez: a Mazsihisz vezetőségi tagja egyebek mellett beszélt arról is, hogy a kiegyezés után Szeged kereskedelmi és ipari fejlődéséért nagyon sokat tettek zsidó származású lakosai, ezek sorában említette meg a Pick családot. Idézte Veesenmayer egykori magas rangú SS-tisztnek a nürnbergi törvényszék előtt tett tanúvallomását, amiben elmondta: ha a magyarok vaskövetkezetességgel ellenállnak, akkora feladatot, amit a vidéki zsidóság deportálása jelentett, nem tudtak volna elvégezni. Ehhez szükség volt a magyar államapparátus nagyon hathatós közreműködése.

szeged-06-2.jpg

– Nyílt antiszemitizmussal idehaza manapság elvétve lehet találkozni, és a kormány betartja ígéretét, amiben zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen – jelezte Baneth Péter. A holokauszt kapcsán is úgy vélekedett: szembesíteni kell magukat a történelemmel. Amihez hozzátette: „A gyilkosok gyermekei ártatlanok.”

Juhász Tünde korábbi megyei kormánymegbízott, államtitkár Frojimovics Kinga és Molnár Judit egy tanulmánya alapján idézte meg az egykori szegedi újságíró Ligeti Jenő alakját, aki túlélte az üldöztetést. Szegedre visszatérve megtapasztalta, hogy az itt élők közül többen nem örültek a túlélő zsidóknak. Rossz néven vették, hogy túlélték a borzalmakat.

– A holokauszt megmutatta azt is, mennyire törékeny a világ békéje – mondta Juhász Tünde.

– Az észvesztő gyűlölet pusztította el a szegedi és a vidéki zsidóságot 1944-ben – vette át a szót ifj. Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség képviseletében. Hozzátette: felelős emlékezés nélkül nincs építkezés – utalva arra, hogy a magyarországi zsidó közösségnek a második világháború után teljesen újra kellett szerveznie magát.

A helyi zsidóság hetvennyolc évvel ez előtti elhurcolására való emlékezést a zsinagógában folytatódott, ahol elsőként Kovács Tamás, a város gazdasági alpolgármestere mondott beszédet, amiben a Szeged történetének alighanem legsötétebb napjainak nevezte a szegedi holokausztra eső időszakot.

– Szeged a második világháború előtt az egyik legelfogadóbb és legtoleránsabb város volt Magyarországon, amely biztonságos és boldog otthont nyújtott az itt élő embereknek – jelentette ki az alpolgármester. – Aligha van még egy olyan kisebbség, amely Szeged fejlődésére, tudományos, kulturális és gazdasági életére olyan nagy hatást gyakorolt volna, mint az itt élő zsidóság, ezért is érthetetlen és elfogadhatatlan, ami a zsidósággal a második világháború alatt történt.

Kovács Tamás a legelfogadhatatlanabbnak nevezte azt a közömbösséget, ami azt eredményezte, hogy pár nap alatt az egész város zsidóságát bármiféle ellenállás nélkül bevagonírozták és elszállították. Majd azzal zárta beszédét, hogy nem hagyhatjuk soha többé, hogy közösségünket gyűlölettel mérgezzék és osszák meg. Nem hagyhatjuk, hogy bármely szegedinek a biztonságát bárki veszélybe sodorja.

Gyerekeinek próbálta megmagyarázni a holokauszt miben létét Juhász András esperes, a református egyház megyei képviselő, de azok nem értették meg – mondta el a zsinagógában tartott beszédében az esperes. Nem csodálkozott rajta, mert ő még a mai napig nem érti, hogy történt meg, hogyan történhetett meg holokauszt.

Beszédében egy szemtanú vallomása alapján a makói gettó kiürítését kísérő borzalmas jeleneteket elevenítette fel Kendrusz Attila, a szegedi zsidó hitközösség vallási vezetője. Úgy vélekedett ő is: ép ésszel felfoghatatlan, ami történt.

Fotók: Iványi AurélFotók: Iványi Aurél

Fizikailag és szellemileg is a zsidók megsemmisítése volt a cél 1944-ben, és ebben az időben éppen a felebaráti szeretett hiányzott a leginkább az emberekből. Ám az, hogy ma Szegeden az áldozatokra emlékeznek, jelzi, hogy a teljes pusztítás nem valósult meg – tette hozzá Kendrusz Attila.

A szegedi zsidó hitközséghez tartozó történész, Pataricza Dóra arról beszélt, hogy egy nagyszabású kutatásban igyekeznek a legteljesebb módon rekonstruálni a holokauszt során Szegedről elhurcoltak névsorát.

– Szegedről három szerelvénnyel vitték el a helyben és a környékben élő zsidókat Auschwitzba és Strasshofba, 1944. június 25-én, június 27-én és 28-án. El tudják képzelni Szegedet 1944. június 29-én? – tette fel a kérdés Pataricza Dóra.

– Az elhurcoltak és többségében utóbb meggyilkoltak nagyon sokat tudtak volna még tenni Szegedért – jegyezte meg a történész.
mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
A gondolkodó, kísérletező rabbi: Darvas István 50 éves
Zsidó világ
Rózsa Péter: Ködkárpit Nagykanizsán
2024. Január 29. / 21:39

Rózsa Péter: Ködkárpit Nagykanizsán

Zsidó világ
Hercz Dániel rabbi a mózesi idea lényegéről