A holokauszt nemcsak a zsidó közösség, hanem az egész nemzet és emberiség tragédiája – hangzott el vasárnap, a szombathelyi zsidóság deportálásának 81. évfordulóján tartott megemlékezésen, melynek a Szombathelyi Zsidó Hitközség Batthyány téri imaterme adott otthont.
Az 1944. július 3-án elhurcolt zsidó polgárok emléke előtt főhajtással tisztelgett Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház igazgatója, aki Radnóti Miklós Majális című versét szavalta el.
Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke az alkalomra írt üzenetében – amelyet Merklin Ferenc olvasott fel – hangsúlyozta: a gyász és a hiány nem enyhül az idővel. Felidézte, hogy a gettósítás Szombathelyen 1944 májusában kezdődött, és július elején mintegy 3600 embert deportáltak Auschwitzba, ahonnan csak kevesen tértek vissza. Ők voltak azok, akik újraépítették a háború utáni helyi zsidó közösséget. A Mazsihisz elnöke kiemelte: a magyar zsidók sokáig hittek abban, hogy velük nem történhet meg ugyanaz, mint más országokban, bíztak hazájukban, a munkájukban és erkölcsi tartásukban – ám csalódniuk kellett. A gyűlölet és a mohóság mindent felülírt. „A holokauszt az emberéleteken túl a jövőt is elvette” – fogalmazott, majd hozzátette: ma is kulcsfontosságú, hogy összefogjunk az újraéledő antiszemitizmus ellen.
Zeitler Ádám vallási vezető és Fekete László főkántor. Kép: vaol.hu
"Az európai – nyugati – kultúrának három nagy gyökere, tápláló ereje van, amelyeket három város szimbolizál: Athén (görög filozófia) és Róma (római jog) mellett a harmadik forrás Jeruzsálem: a Biblia, a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás." – Dr. Székely János megyéspüspök beszédében hangsúlyozta, hogy a holokauszt nemcsak a náci Németország, hanem a magyar társadalom felelőssége is, amely javarészt hallgatott. Ugyanakkor emlékeztetett azokra is, akik emberségesek tudtak maradni a kegyetlenségek közepette. A keresztény-zsidó örökség közös európai gyökereire utalva kiemelte: a zsidóság az emberiség pótolhatatlan kincseit hordozza, ezért is volt az egész világ számára tragédia, ami a soában történt.
Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke arra emlékeztetett: a vármegye zsidó közösségei – Szombathely mellett például Jánosháza, Körmend, Celldömölk – színes, tehetséges és szorgalmas polgárokkal gazdagították a régiót. „Gondoljuk végig, milyen lehetne ma ezeknek a településeknek az élete, ha ezeket az embereket nem pusztítják el” – mondta, és arra biztatott, hogy aki teheti, látogassa meg a haláltáborok helyszíneit is.
A megemlékezés gyászszertartással zárult, Zeitler Ádám vallási vezető és Fekete László főkántor vezetésével.
Forrás: VAOL
Zucker-Kertész Lilla
