A holokauszt nemcsak a múltról, hanem a magyar nemzet jövőjéről is szól

– A tragédia nem csupán a magyar zsidó közösséget, hanem az egész országot sujtotta. És ennek a terhét évtizedeken át hordoztuk, hordozzuk – mondta emlékbeszédében Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. Közölte: az Európán és Észak-Amerikán végigsöpört antiszemita incidensek alapján fokozni kell az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet elleni erőfeszítéseket. 

A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja alkalmából  tartott, a magyar kormány által szervezett megemlékezésen dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, a  Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A zsúfolásig megtelt Páva utcai zsinagógában jelen voltak a magyar kormány képviselői – többek között Bóka János miniszter, valamint Fónagy János, Nagy János, Szalay-Bobrovniczky Vince államtitkárok –, ott volt Erdő Péter bíboros-érsek, megjelentek a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek képviselői, továbbá a hazai egyházak és más zsidó felekezetek vezetői. 

Dr. Grósz Andor

Dr. Grósz Andor a köszöntőjében így fogalmazott: a vészkorszakban „jogszabályoknak álcázott embertelenség taszított több százezer magyar zsidó polgárt a társadalom peremére, ahonnan már csak egyetlen lépés választotta el őket a haláltábortól. És ezt a lépést – épp ma nyolcvanegy éve – megtették. 

Ezen a napon kezdődött meg a gettósítás, amelyet a deportálás, a népirtás követett. Nem sokon múlt, hogy a náci őrület teljesen véghezvigye ördögi tervét: a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését”.

Hangsúlyozta: a magyar zsidók, amennyire tehetségük és lehetőségeik engedték, hűséges és szorgos tagjai voltak a magyar hazának, és mégis, amikor bűnbakot kellett találni az első világháborús vereségért, az azt lezáró békéért, a társadalom egy része gyűlölettől és irigységtől vezérelve ezt bennük találta meg. 

– A politikai elit pedig – a helyett, hogy fellépett volna a terjedő antiszemitizmus ellen –, tovább gerjesztette és megpróbálta saját céljaira kihasználni a zsidóellenes indulatokat, majd a magyar közigazgatás hathatós együttműködésével a gyilkosok kezére adta a nőket és gyermekeket, aggastyánokat és életerős férfiakat, halálba küldte az egész közösséget – mondta dr. Grósz Andor.

Beszédének egyik leglényegesebb pontja az volt, hogy a holokauszt nemcsak százezrek életének kioltásáról szól, nemcsak a túlélők feldolgozhatatlan gyászáról, a generációkon át öröklődő traumáról, hanem arról a jövőről is, amelyet elvettek, vagyis egy egész nemzet közös jövőjéről. A hiányról, amely máig is érezhető. 

– Hány tanító, orvos, tudós, művész, munkás, hány lehetséges anya és apa, nagyszülő, család veszett oda? Mennyit veszített Magyarország, amikor saját polgárait a pusztulásba küldte? Tíz milliónál mennyivel több lakosa lenne az országnak ma? Mennyivel több Nobel-díjassal, olimpiai bajnokkal, nemzetközi elismeréssel büszkélkedhetnénk? Olyan kérdések ezek, amelyekre nincs válasz.

A résztvevők egy csoportja

Dr. Grósz Andor kiemelte: ma, amikor ismét emelkedik az antiszemitizmus világszerte, amikor a gyűlölet újra utat keres magának, különösen fontos, hogy a jól hangzó „Soha többé” ne maradjon puszta szólam. Most kell gátat szabni a gyűlöletnek, s ez különösen fontos most, 2023. október 7-e után, amikor példátlan támadás érte Izraelt és a zsidó népet. 

– Pészachkor, a szabadság ünnepén még mindig 59 ártatlan túsz várja saját szabadulását, immár másfél év elteltével. És amikor újra a világ tűzbe borulhat, ha nem állítjuk meg idejében a gyűlöletet. Ez a történelem legfőbb tanítása – mondotta.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára mondott emlékbeszédet, amelynek kezdete egybecsengett a Mazsihisz-elnök szavaival: a nyolc évtizeddel ezelőtti tragédia nem csupán a magyar zsidó közösséget, hanem az egész országot érte. És ennek a súlyát évtizedeken át hordoztuk, hordozzuk. 

Sztáray Péter

Az államtitkár is szóba hozta október 7-t, s ennek kapcsán azt mondta: a Hamász támadása óta Európán és Észak-Amerikán végigsöpört antiszemita incidensek alapján fokozni kell az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet elleni erőfeszítéseket, s erre a magyar kormány ígéretett tett. A politikus közölte: október 7-e óta a nemzetközi szervezetekben aktívabb az Izrael-ellenes országok tevékenysége, az Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások pedig megnyitják az ajtót az antiszemitizmus és a fizikai támadások előtt.

– De Magyarország következetesen kiáll Izrael mellett, ellenáll jogi eljárásoknak, tanácsadói véleményeknek, elfogatóparancsoknak és mindennek, ami Izrael helyzetét tovább nehezítené – jelentette ki Sztáray Péter. 

Mint mondotta: a kormány az antiszemitizmus megfékezéséhez szükségesnek tartja az oktatást, a zsidó-keresztény kultúra megőrzését, a szabad vallásgyakorlás biztosítását és a zsidó közösségek felvirágoztatását.

Léderer Tamás

A megemlékezésen beszédet mondott Léderer Tamás szobrászművész, holokauszt-túlélő, aki a gettósítás idején hat éves volt, így élénken emlékszik a történtekre, így a német seregek bevonulására is. Megemlékezésében felidézte a tragédiáktól terhes gyermekkorát, majd az életútját, s hangsúlyozta, hogy a zsidóságáról sokáig nem akart tudomást venni.

– Igyekeztem nem zsidó lenni, én csak egy tisztességes szobrász akartam lenni egy tisztességes országban – mondta. – De mindig azt éreztem, hogy mintha lenne velem valami baj, mintha más lennék, mint a többiek. Úgy döntöttem, a végére járok annak, hogy mi a baj velem. Elmentem a Vasvári Pál utcai zsinagógába, ahol találkoztam Oberlander rabbival egy délutáni istentiszteleten.

Az ezek után történtek változtatták meg a zsidósághoz és önmagához fűződő viszonyát, hiszen idővel ráébredt, hogy „csak annyi velem a baj, hogy zsidó vagyok”.

A Concerto Budapest művészei

A rendezvényt színesítette a Concerto Budapest zenészeinek előadása: a művészek Sosztakovics VIII. vonósnégyesének egyik tételét adták elő. Közreműködött Winkler Orsolya (első hegedű), Soós Áron (második hegedű), Soós Előd (brácsa) és Aranyos János (cselló). 

Száray Péter és dr. Grósz Andor az emlékműnél

A műsor után Biczó Tamás kántor énekelte el a Kél málé ráhámimot, Darvas István főrabbi mondott kaddist, majd a résztvevők elhelyezhették az emlékezés köveit az udvaron található emlékműnél.

Fotók: Ritter Doron

Borítókép: Darvas István főrabbi és Biczó Tamás kántor