Nyitott délután a Debreceni Zsidó Negyedben

A Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara, a Debreceni Zsidó Hitközség, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezésében a Közös múltunk nyomában – Válogatás a 100 éves Építészeti Archívum anyagából című helytörténeti kiállítás nyílt meg a Pásti utcai Zsidó Negyedben június 24-én, pénteken.

Négy alkalommal adnak lehetőséget a kiállítás szervezői előadások keretében a kiállítás megismerésére.

Az első alkalommal június 30-án, csütörtökön, az egykori cívisházak tárgyi emlékeit maga az egyik lelkes gyűjtő, Dr. Horváth Péter szólaltatta meg egy tárlatvezetés alkalmával.

Közös múltunk nyomában – című kiállítás a Zsidó Negyedben, három helyszínen kapott teret: a Pásti utcai Orthodox Zsinagógában, a jelenleg muzeális jelleggel működő baromfi vágodában, és az egykori rituális fürdőben, azaz mikvében, A múltról, a szokásokról, Kreisler Gábor, a hitközség részéről mesélt a látogatóknak. Szakrális tárgyak mellett érdekes történeteket villantott fel a Zsidó Negyed életéről, az egykori vágoda közösségteremtő funkciójáról, a mikve, a rituális fürdő használatáról, a szombatok varázslatos hangulatáról, a második világháború előtti pezsgő zsidó jelenlétről.

Ami eltűnt, már nem lehet visszahozni, de fel lehet idézni, s erre az építészetben is van példa – tudtuk meg ezt már Dr. Horváth Pétertől. Szemléletes, humoros előadás keretében ismertük meg a „kincs vadászat” folyamatát.

A Deák téri zsinagógát ugyan lebontották, számos eleme mégis fellelhető a városban, csak nyitott szemmel kell járni. Így vette észre, hogy a zsinagóga kerítése „beépült” egy ház udvarába. Egy kicsit törötten, rozsdásan került kiállításra a csodálatos Deák Ferenc utcai zsinagóga kerítése, tervrajzokkal és képekkel együtt.

A vágoda kiállítási darabjainak fő érdekessége - belépve viszont egy komplett oromzat, ami az egykori Böszörményi út 16. szám alatti présházhoz tartozott.

A mikvében, cívisházak padlásairól is előkerült értékes holmikat láthattunk. Van itt az egykori Angol Királynő Szállóból származó sörösüveg, egy, a Gambrinus közből, aminek a száját egy karddal nyesték le a nagy buli hevében, s egy humoros, „kábé 0,45 liter jelzésű” üvegcse is bekerült a helytörténész gyűjteményébe. Elsősorban zsidó serfőzdék töltötték ezekbe a nedüt. Látható a névbélyeggel ellátott téglagyűjtemények sokasága, amelyek szinte beszélni tudnak. 

A vágoda és a mikve eredetiségében látható napjainkban is, a kiállítási cívis tárgyak beleillenek a környezetbe. A Debreceni Zsidó Hitközség szívesen adott helyt e kiállításnak.

A múltat idéző kiállítás szeptember 20-áig tekinthető meg nyitvatartási idő alatt, munkanapokon 9 és 16 óra között.

Idézzük fel a múltunkat!