„Két közönsége van Zsinagógakoncertjeinknek”

2021. November 18. / 14:38


„Két közönsége van Zsinagógakoncertjeinknek”

A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) idén is folytatta a 2014-ben elindított misszióját, hogy a zenét nem csak átvitt értelemben, hanem szó szerint is közel vigyék az emberekhez: a koncertteremből útnak indultak a vidéki városokba, hogy az egykori közösségi terek jelképesen, ha csak egy estére, de újra életre keljenek.

A hajdani zsinagógákban felcsendültek azok a dallamok, amelyekkel megidézték az egykori helyi zsidó közösség emlékét.

A BFZ zeneigazgatója, Fischer Iván így foglalta össze a misszió lényegét: „Két közönsége van Zsinagógakoncertjeinknek. Az egyik azokból a zeneszerető emberekből áll, akik megtöltik Magyarország (leginkább elhagyatott) vidéki zsinagógáit. Másik közönségünk a zsinagóga vészkorszakban elpusztult egykori zsidó közössége és az ő soha meg nem született gyerekeik. Nekik is zenélünk, mintha még most is békében élnének együtt szomszédaikkal. Sok faluban és kisvárosban, ahol már régóta nem él zsidó lakosság, áll még a zsinagóga. Néhol romos állapotban van, máshol bútoráruházat vagy sportcsarnokot alakítottak ki belőle. Ellátogatunk ezekre a helyekre, és ingyenes koncerteket adunk. Az emberek kíváncsiak, bejönnek a koncertre, a zene becsalogatja őket. A zenekar játszik, utána pedig a rabbi elmeséli, mi volt itt annak idején, hogyan működött az együttélés a zsidó közösséggel. Reméljük, hogy a szép zene és az ismertetés közelebb hozza az egykori zsidó közösség emlékét azokhoz, akik ma az épület körül élnek.”

„Szinte biztos, hogy az intoleranciának a tudatlanság az egyik katalizátora. Mindenki azzal kapcsolatban érez bizalmatlanságot, amiről csak sztereotípiákat hallott. Ezeket a gyakran hamis elképzeléseket szerettem volna lebontani a magyar-zsidó kultúrtörténet érthető, könnyen emészthető stílusban előadott epizódjaival. Mindig beszéltem az adott város zsidó vonatkozású helytörténeti emlékeiről, hogy magukhoz közelinek érezzék az elhangzottakat.” – mondta dr. Kurucz Ákos rabbijelölt, aki második éve kíséri el a zenekart a koncertekre.

zsinagoga-koncertek.2.jpg

Szentesen szóba került a volt országos főrabbi, dr. Schweitzer József zc”l nagyapja, Hoffer Ármin zc”l rabbivá választását eldöntő bájos jelenet: a hitközségen megtartott péntek esti vacsora közben felkérték a dróséra, amire ő azt felelte, hogy előbb hadd repetázzon a finom halból, várjanak türelemmel, majd utána megtartja a sábeszi tanítást. A közösség vezetői ennek hallatán eldöntötték, hogy a számos jelölt közül őt választják. Hiszen nekik éppen egy ilyen higgadt rabbira van szükségük, akit ha sürgetnek, hogy prédikáljon, előtte még nyugodtan elfogyaszt egy porció halat...

Sopronban az Esterházy család által létesített Siebengemenden, azaz hét hitközség (héberül sevá kehilot) történetét is hallhatták a jelenlévők. Ennek kapcsán a rabbijelölt a lokális kehilák felbomlásáról és a háláchá zsidó életet kizárólagosan meghatározó alkalmazásának megszűnéséről, a modern állam kialakulásáról mesélt: milyen válaszokat kínáltak az európai, így a magyarországi zsidó közösségek a jogegyenlőség, szabadságjogok, állampolgári lojalitás, polgárosodás, szekularizáció és akkulturalizáció által fémjelzett korszak új kérdéseire.

Orosházán, Debrecenben, Győrött, Zalaegerszegen és Tokajban a közönség a zeneművek között rövid előadást hallhatott a helyi zsidó közösség életén és a zsinagóga architektúrájának bemutatásán keresztül a 18. századi Cseh-és Morvaország, illetve Lengyelország irányából érkező zsidó migrációról, ennek nyelvi hatásairól, a Teilungról (a zsidóság 19. századi intézményi szakadásáról), a vallási irányzatok szétválásáról, imádkozási rítusaik és liturgiájuk közötti különbségekről. Szóba került a neológ győri hitközségből a zsinagóga orgonájának apropóján kilépő és új hitközséget alapító ortodox kemény mag. Megismerkedhetett a hallgatóság a korszak egyik – kecsege-vita néven elhíresült – ikonikus vallási disputájával, amelynek csak látszólag volt a tárgya a tokhal kósersága: a neológ és az ortodox rabbik közötti szellemi pengeváltás sokkal inkább arról szólt, hogy melyik csoport rabbija lehet az igazi autoritás, melyik irányzathoz tartozó rabbik testesítik meg a korszak autentikus vallási vezetőjének eszményét.

A zsinagógakoncerteken mindig nem zsidó szerzők zsidó vonatkozású művei vagy zsidó zeneszerzők – idén Max Bruch, Mendelssohn-Bartholdy, Rossini, Giora Feidman – darabjait játszotta a BBC Music Magazine álta a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé választott Budapesti Fesztiválzenekar. A bécsi, a berlini, a londoni, a Los Angeles-i filharmonikusok mellett a Fischer Iván és Kocsis Zoltán által 1983-ban alapított Budapesti Fesztiválzenekar is felkerült a top tízes listára. A Fesztiválzenekar a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, a New York-i Carnegie Hallban és Lincoln Centerben, a bécsi Musikvereinban, a londoni Royal Albert Hallban és Barbican Centre-ben koncertezik, állandó vendége a Mostly Mozart Fesztiválnak, a Salzburgi Ünnepi Játékoknak és az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválnak. (Mazsihisz.hu)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek