Itt az új kutatás: ilyenek a magyar zsidók

Egy friss, reprezentatív kutatás szerint Magyarországon kb. 160 ezer ember élhet, aki valamilyen formában köthető a zsidósághoz. Kiugróan magas köztük a diplomások aránya (majdnem 80 százalék), a megkérdezettek fele nem vallásos, egytizede tartja be rendszeresen a vallási előírásokat. Nem vicc, de a pártválasztók körében a viccpárt vezet: a megkérdezettek elenyésző számban szavaznak jobboldali pártra, és 18 százalékuk a Kétfarkú Kutya Pártot támogatta.

Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel a Szombat folyóirat kiadásában jelent meg az a tanulmánykötet, amely a legfrissebb, szociológiai értelemben pedig a legpontosabb, legátfogóbb képet adja a jelenlegi magyarországi zsidóságról, annak demográfiai viszonyairól, identifikációjáról, vallásgyakorlásáról, asszimilációjáról, világnézetéről és más fontos jellemzőiről. A könyvet ma sajtótájékoztatón mutatta be Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője, valamint a kötet két szerkesztője, Kovács András professzor, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Széchenyi-díjas tudósa, valamint Barna Ildikó docens, az ELTE oktatója.

A sajtótájékoztatón elöljáróban Szántó T. Gábor elmondta: a legnagyobb hazai zsidó szervezetek különböző nemzetközi zsidó szervezetekkel együttműködve örvendetes módon összefogtak a kutatás érdekében. A projektet támogatta az American Jewish Joint Distribution Comittee (JOINT), a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (MAZSIHISZ), a Mozaik Zsidó Közösségi Hub, a Ronald S. Lauder Foundation, a Szochnut, a Szombat Alapítvány, valamint a Tett és Védelem Alapítvány (TEV). A főszerkesztő külön köszöntötte a sajtótájékoztatón megjelent Heisler Andrást, a MAZSIHISZ elnökét, valamint Szalai Kálmánt, a TEV titkárát.

A tájékoztatón elhangzott: a kutatás 2016 tavaszától 2017 tavaszáig tartott, az adatfelvételt a Medián Kft. munkatársai végezték, akik összesen 1879 kérdőíves interjút készítettek személyesen. A minta (a nagysága folytán) a Magyarországon élő zsidóság valamennyi jellegzetes homogén és heterogén csoportját reprezentálja: vagyis az interjúalanyok között voltak olyanok, akiknek mind a négy nagyszülőjük zsidó volt, illetve – valamivel nagyobb számban – olyanok, akiknek a nagyszülei közül legalább egy vagy kettő volt zsidó. A föntiek mellett a mintaválasztás kritériuma volt az is, hogy az adatközlő saját magát bármilyen értelemben zsidónak tartja, és elmúlt 18 éves.

A kutatás főbb eredményei alapján – erősen hipotetikus becslések szerint – kb. 160 ezer olyan személy él az országban, aki megfelel a mintaválasztás említett kritériumainak. Közülük kb. 10 százalék kötődhet valamilyen formában a zsidósághoz, kb. 5 százaléka vehet részt alkalmanként a vallási életben, és 1 százalék követi a zsidó vallás előírásait.

A zsidó identifikáció kérdéséről szólva a kutatók elmondták: általában véve az embereknek sokféle identitásuk van, és mindig az adott helyzettől függ, hogy éppen miként identifikálják magukat. Ennek azért van jelentősége, mert egy jóval korábban, 1999-2000 folyamán elvégzett, kérdőíves szociológiai kutatás még más képet adott a hazai zsidóság identifikációjáról. Az akkori és a mostani adatok közül szembetűnő változás, hogy 19-20 éve a megkérdezettek alig 10 százaléka tartotta magát elsősorban európai polgárnak, most azonban mintegy 30 százaléka. A minta csaknem fele kettős (egyaránt magyar és zsidó) identitású csoportba sorolta magát. Hasonlóan az említett, 1999-2000-ben elvégzett vizsgálathoz, most is kiemelten fontosnak bizonyult a válaszadók zsidó identitása szempontjából a zsidó múlt emlékének ébren tartása, valamint a Holokauszt emléke, bár a fiatalabb generációk esetében a Holokausztnak a súlya identitásképző tényezőként kisebb. Ám a megkérdezettek összességében rendkívül fontosnak tartják a vészkorszak emlékének ébren tartását: 85 százalékuk szerint többet kellene tanítani róla az iskolában.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a zsidók körében még a budapesti lakosság egészéhez viszonyítva is kiemelkedően magas a diplomások aránya: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya eléri a 78 százalékot. A megkérdezettek fele nem vallásos, és egytizede tartja be rendszeresen a vallási előírásokat.

A mintafelvétel során rákérdeztek a világnézeti és pártpolitikai jellemzőkre is, és ennek alapján kiderült: a zsidó válaszadók elsöprő többsége elutasítja a tekintélyelvűség, a politikai konzervativizmus és az idegenellenesség minden megnyilvánulási formáját. Az interjúalanyok sokkal nagyobb arányban sorolták magukat a politikai baloldalhoz és a liberálisokhoz, mint a nem zsidó diplomások. Elenyésző számú interjúalany támogatott jobboldali pártokat, míg a liberális és baloldali pártok támogatói a minta felét tették ki.

A kutatás során rákérdeztek a konkrét pártválasztásra is, aminek az eredménye azt jelzi, hogy a válaszadók szinte az összes pártból kiábrándultak: az interjúalanyok körében a maga 18 százalékával a Kétfarkú Kutya Párt volt a legnépszerűbb, igaz, a pártot nem választók aránya elérte a 21 százalékot.

Fontos adat az is, hogy az interjúalanyok milyen hazai zsidó szervezeteket ismernek. Az adatok alapján a MAZSIHISZ ismertsége és a neki tulajdonított fontossága 76 százalékos, míg az EMIH-é 50 százalékos. E két szervezet ezekkel az adatokkal kiemelkedik az összes zsidó intézmény közül, míg a harmadik, negyedik, ötödik helyen kulturális szervezetek szerepelnek. A fontosság szerinti besorolásban a MAZSIHISZ-t említették legtöbbször, a listán sorrendben az EMIH, a Bálint Ház, az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) követi.

Aki a részletesebb adatokra is kíváncsi, beszerezheti a kötetet, amely limitált példányban és limitált helyeken kapható. Ezért aki biztosra akar menni, megrendelheti a könyvet a Szombat szerkesztőségében.

K. Zs.