A nagypapa még lelkes náci városvezető volt, az édesapa Izraelbe költözött és kitért, a lánya pedig már egy harci egység parancsnoka az izraeli hadseregben, azt a népet védi, amelyet a nagyapja el akart pusztítani. Szerinte a nagypapa őt látva „megfordulna a sírjában”.
Gaya Bertele (Forrás: Gaya Bertele facebook oldala)
Gaya Beretele Johann nevű nagyapja elkötelezett náciként szolgálta a Harmadik Birodalmat és még a háború vége után sem változtatott a meggyőződésén, halála napjáig sem. Az anyai dédanyja viszont a holokauszt túlélője.
Gaya egyik nagybátyját a háború végén sorozták be 16 éves korában (Günter Grass német íróhoz és az előző pápához, Joseph Ratzingerhez – XVI. Benedekhez – hasonlóan) és nemsokára brit fogságba került, apja másik testvére pilótaként harcolt a német hadseregben, életét vesztette a háború alatt.
Édesapjától távol állt a család meggyőződése, nem érezte otthon magát ott, ahol élt, ezért elment dolgozni egy izraeli hotelbe fiatalon, ahol igyekezett eltitkolni, hogy német. Nem ment és érezte a felé áradó ellenségességet. Ennek ellenére is megszerette az országot, betért, elment katonának és a náci polgármester fiaként végigharcolta a Jom Kippuri háborút.
Megismerkedett egy zsidólánnyal és a holokauszttúlélő nagymamájával, aki örömmel fogadta be a családjába és biztosította róla, hogy nem tartja felelősnek azért, amit az édesapja tett.
Ebből a házasságból született Gaya Beretele, aki nagyon komolyan veszi mindkét családi örökségét. Pontosan érti, mint mondja, mi a nácizmus és igyekszik mindent elkövetni azért, hogy megvédje a zsidó népet. Apja útján jár, megy tovább, aki megtagadta a náci örökséget, miközben tartja a kapcsolatot német családjával is. „Nálam a kör bezárult”-mondta a portréját megrajzoló újságnak.
A Jewishbreakingnews.com írása alapján
