Mester Tamás: „Nem élhetünk gyászban”

Hamarosan kezdődik a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) legnagyobb szabású művészeti programsorozata, a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál, amelynek sajtótájékoztatóját csütörtökön tartották a budapesti Rumbach-zsinagógában. A rendezvényen elhangzott: két és fél héttel a rendezvénysorozat előtt soha nem álltunk ilyen jól a jegyeladások tekintetében.

– Két és fél hét múlva, szeptember 8-án kezdődik meg a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál, amelynek a szervezők ezúttal a Több mint zene: a kultúrák találkozása mottót adták. Ez pontosan kifejezi e fesztivál lényegét, hiszen a rendezvénysorozat sikerének alapja a zsidó kultúra sokszínűségének bemutatása az európai és azon belül a közép-kelet-európai kultúrák ötvözésével – mondta Borgula András, a Gólem Színház alapító vezetője, a 26. Zsidó Kulturális Fesztivál sajtótájékoztatójának moderátora. Felsorolta, hogy a produkcióknak olyan szakrális helyszínek adnak otthont, mint a Dohány utcai zsinagóga, a Rumbach, a Hegedűs Gyula utcai, a Frankel Leó utcai zsinagógák, a világi helyszínek közül pedig a JDC Bálint Ház, valamint a Gólem Színház, amely (mint megtudhattuk a rendezvényen sziporkázó formában lévő Borgulától) Magyarország egyetlen, így tehát az ország legjobb zsidó színháza.

Borgula András

Kitért arra is, hogy a fesztivál előadásainak kilencven százaléka egyedi, azaz erre az alkalomra összeállított produkció, továbbá két előadásra (a Tompos Kátya-emlékestre és Bősze Ádám műsorára) már elfogytak a jegyek, viszont olyan nagy az érdeklődés irántuk, hogy ezt a két produkciót kétszer láthatja-hallhatja a közönség. Ami pedig a szervezést illeti: Borgula azzal dicsérte meg Deák Andreát, a fesztivál főszervezőjét, hogy a rendezvény „édesanyjának” nevezte.

A rendezvény fényét a zsinagóga gyönyörű belső terén kívül – amelyről Kiss Henriett, az intézmény vezetője szólt néhány mondatot – emelte a Kuna testvérek, Szives Márton és Nógrádi Gergely főkántor zenei produkciója is. Ennek kiemelkedő mozzanata volt a Zsidó Állam „nem hivatalos" himnuszának, az Am Israel Chai című szerzeménynek az előadása. 

A sajtótájékoztatón Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Mazsihisz alelnöke így fogalmazott: nehéz zsinagógai esztendőt fogunk magunk mögött hagyni, hiszen idén emlékezünk a holokauszt begyógyíthatatlan sebére, és lassan egy éve történt az október hetediki terrortámadás.

Mester Tamás

– De nem élhetünk gyászban – tette hozzá Mester, majd Hankiss Elemér szociológust idézve azt mondta: „a kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése. Az emberiség elveszett volna, ha nem lett volna képes szimbólumok bonyolult rendszereivel körbevenni és megvédeni önmagát”.

Dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója kifejtette: a 26. fesztiválból legalább 8-nak a bemutatásán részt vett, így van rálátása arra, hogy két és fél héttel a rendezvénysorozat előtt soha nem álltunk ilyen jól a jegyeladásokat tekintetében, s ilyen csodálatos programmal még nem rukkoltunk elő.

Dr. Kunos Péter

– Erősödik, izmosodik, egyre népszerűbb a fesztivál – mondta az igazgató, aki megköszönte a művészeknek, hogy sikerült őket megnyerni a fesztivál számára, és megköszönte az anyagi támogatók segítségét is. Mint megtudhattuk tőle: idén jelentősebb összeget a Mazsök és Erzsébetváros önkormányzata adott a programsorozatra.

Szólt a megjelentekhez dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is, aki felidézte, hogy már a világháború előtt is milyen sokat adott a magyar zsidóság a magyar kultúrának. Majd föltette a kérdést: mi az igazán fontos a zsidóságnak?

Dr. Grósz Andor

– Az imáink, a család és a kultúránk – adta meg a választ. – Ez a három őrzött meg bennünket a múltban jóban-rosszban és ezek fognak megőrizni bennünket magyar zsidóként a jövőben is. Éppen ezért számomra a Mazsihisz elnökeként az egész év egyik legfontosabb programsorozata a kulturális fesztivál, amely egyrészt kitűnő alkalom a művészek magas színvonalú produkcióinak bemutatására, ugyanakkor fontos az is, hogy általa demonstrálható kultúránk egyik alapvető jellemzője: a nyitottság és befogadókészség.

A Mazsihisz elnöke hozzáfűzte: ennek a nyitottságnak az eredménye az a hatalmas és gazdag kulturális kincs, amit a magyar zsidóság az évszázadok során felhalmozott, és ami tükrözi a több évezredes zsidó műveltség és a többi kultúra kölcsönhatásait.

A köszöntő szavak után a sajtótájékoztatón megjelent művészek, alkotók ismertették pár mondatban, hogy milyen produkcióval készülnek a szeptember 8-án kezdődő 26. Zsidó Kulturális Fesztiválra.

Fotók: Oláh Attila