Dámák Diadala - Sorsfordító nők a magyar történelemben

2024. November 19. / 13:47


Dámák Diadala - Sorsfordító nők a magyar történelemben

Szerző: Zucker-Kertész Lilla

A Dorottya Ház Kaposváron évszázadok óta a magyar kultúra fontos helyszíne – a legenda szerint itt játszódott a XVIII. század végén született első magyar vígeposz, Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya – a Dámák diadalma a Fársángon című klasszikus művének története. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata most felújította ezt az épületet és immár a nagyközönség is látogathatja.

damakdiadala.jpgRészletek és jegyvásárlás a képre kattintva.

A ház központi része az a korszerű kiállítótér, amely 2024. március 8-án nyílik meg – egy rendkívüli tárlattal, amely úgy utal vissza a Csokonai művében felvetett kérdéskörre, hogy mai látókörünkben jeleníti meg a női identitás izgalmas hagyományát. Olyan magyar hölgyek e kiállítás főszereplői, akik nemzetközi mércével mérve is sorsfordító életműveket hoztak létre, ám jelentőségükhöz képest méltatlanul kevéssé ismerjük őket. Akadnak közöttük, akiknek a neve sokaknak ismerősen csenghet, a munkásságukat mégis homály fedi, néhányukról pedig a hazai művelt nagyközönség szinte semmit nem tud.

Ezt a hiányosságot a kiállítással most úgy lehet pótolni, hogy a látogatók számára az izgalmas szellemi kalanddá váljon. Nemcsak színes, látványos táblák mutatják be, hogy ki volt a legismertebb magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet, hogyan élt az első női államfőnk, Mária királynő, miért rajongtak a nagyhatalmak vezetői Zrínyi Ilonáért, miképpen tudta megteremteni az óvoda intézményét Magyarországon, Ausztriában és Bajorországban Brunszvik Teréz, hogyan lett a magyar kultúra szerelmese Sisi, miképpen mentett meg zsidó tömegeket a holokauszttól az első magyar női képviselő, Slachta Margit, s mi mindent tett a háború ellen Európa első női nagykövete, Bédy- Schwimmer Rózsa, hanem új filmekben is találkozhatunk e kivételes nőalakokkal.

A filmekben az alakokat a kortárs magyar színművészet kiemelkedő képviselőinek megformálásában láthatjuk: Mészáros Blanka, Móga Piroska, Nagyabonyi Emese, Kovalik Ágnes, Gubik Ági, Bíró Kriszta, Sziládi Hajna és Szűcs Nelli előadásában.

Mindazonáltal a Dámák Diadalma egy művészeti kiállítás. Aba-Novák Vilmos, Benczúr Gyula vagy Liezenmayer Sándor remekművei mellett hét olyan kortárs művész munkáit is láthatjuk, akik erre a tárlatra hoztak létre egy-egy művet: Bukta Imre, Jovián György, Imre Mariann, Magyarosi Éva, Verebics Ági, Asztalos Zsolt és Rabóczky Judit alkotásait.Ez a kiállítás egy olyan kulturális attrakció, amellyel a kaposvári Dorottya Ház a legkülönfélébb egyének és közösségek érdeklődését képes felébreszteni a nőiség meghatározó kérdései iránt – párbeszédre készen, nyitottan. A tárlat kurátora, Gulyás Gábor úgy fogalmazott, hogy a kiállítás a kiemelkedő műalkotások révén a nőalakok jelentős szerepének, a szerepük mögötti történeteiknek bemutatásával nemcsak a jelen kor kommunikációs „éhségvágyát” kívánja felébreszteni, hanem szeretné megnyitni a közös eszmék és a fantázia világát is a múlt, a jelen és a jövő horizontján. A projekt ambíciója, hogy elgondolkoztasson a nők történelemben játszott szerepéről, a női identitásban rejlő hatalmas erőről, a hely szellemének meghatározó voltáról – rámutatva az azonos értékek mentén kialakult sokszínűségre. A kurátor bízik benne, hogy ezen a kivételes kiállításon a különböző beállítottságú és műveltségű emberek egyaránt megtalálják a számukra érdekes információkat; miáltal olyan különleges élményt fog nyújtani, amely inspirálódásra, kapcsolódásra, új gondolatokra késztet.

A kiállítás felfedezésében a látogatókat a Dámák Diadalma Virtuális tárlatvezető alkalmazás segíti.

A kiállítás 2024. március 9-től 2025. március 8-ig látogatható, keddtől vasárnapig 9:00-17:00 óra között, május 6-tól keddtől vasárnapig 10 órától 18 óráig. Hétfői napokon zárva.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael védelmében
Európai Zsidó Kongresszus: „Örülök, hogy kérdezted”
Zsidó világ
Binjomin rabbi: Az emlékezetpolitikáról írtam véleményt