„A Kolozsvári Zsidó Napok számunkra évről évre a fényt jelenti”

 – Határtalan kultúra és határtalan szolidaritás, autentikus zsidó kultúra és klasszikus zene, irodalom és színház, nem utolsó sorban szolidaritás Izraellel és emlékezés az idén elhunyt Schwartz Róbert kolozsvári hitközségi elnökre – ez jellemezte a kincses városban immár 8. alkalommal megrendezett Kolozsvári Zsidó Napokat. A rendezvény szervezője Deák Andrea, a budapesti Zsidó Kulturális Fesztivál és a különböző városokban megrendezett zsidó napok főszervezője volt.

Nagy sikerrel, telt házas előadásokkal zajlott le a napokban a  8. Kolozsvári Zsidó Napok elnevezésű rendezvénysorozat, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Kolozsvár Társaság rendezett a Határtalan Kultúra Program keretében. 

S hogy mit jelent ebben az erdélyi nagyvárosban ez a rendezvénysorozat? Erről a belvárosi unitárius templomban tartott megnyitón Grezsa Csaba, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főkonzulja azt mondta:

– A Kolozsvári Zsidó Napok számunkra évről-évre a fényt jelenti. A kultúra és az összetartozás világát. Ugyanakkor a mi közös kultúránkban a fény az emlékezést is jelenti. A Kolozsvári Zsidó Napok nagymértékben Schwartz Róbert egykori hitközségi elnöknek köszönhetően jöttek létre. Az idei év az első, hogy személyes jelenléte nélkül ünnepeljük kultúránkat és összetartozásunkat. 

A főkonzul hangsúlyozta: a Kárpát-medencei zsidóság olyan szellemi és kulturális teljesítményt hozott létre, amely évről évre elismerően kell fejet hajtani. Mint ilyenkor „azokat a művészeket, tudósokat és közösségeket is ünnepeljük, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, emberi helytállásukkal mutattak példát mindnyájunk számára”. 

A templomi megnyitón Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta: Kolozsváron senkinek kell elmagyarázni, hogy a zsidó kultúra mennyire és milyen mértékben járult hozzá a város kulturális sokszínűségéhez. 

Úgy fogalmazott: a Kolozsvári Zsidó Napok többek között azt fejezi ki, hogy az európai kultúra a görög, római és keresztény-zsidó hagyományokon alapszik, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a rendezvénysorozatot immár nyolcadik alkalommal sikerült megszervezni.

A Schwartz Róbert néhai kolozsvári hitközségi elnök emlékének ajánlott rendezvénysorozat nyitónapján köszöntőt mondott még Katona József, a Kolozsvár Társaság alelnöke is. 

A 8. Kolozsvári Zsidó Napok a szinte zsúfolásig megtelt unitárius templomban a  Voice & Brass zenekar és Kolozsvár nagy kedvence, Nógrádi Gergely főkántor „Zsidó klasszikusok, klasszikus zsidók” című koncertjével kezdődött. A közönség vastapssal hálálta meg az előadást, 

majd a Kolozsvári Magyar Opera Bánffy Miklósról elnevezett Operastúdiójában folytatódott, ahol a cselló nagymesterétől, Banda Páltól hallhatott a közönség J. S. Bach és David Popper műveket. Nem ez volt az egyetlen komolyzenei előadás: a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus templomban Örmény József, Ukrajna egyik legismertebb zongoraművésze, a lembergi zeneakadémia zongora tanszakának vezetője adott koncertet több száz fős hallgatóság előtt. 

A belvárosi unitárius templomot megtöltötték a nézők Klein Judit és a Haverim koncertjén is, amelyen autentikus zsidó zenei gyökerekből táplálkozó zene szólt keleti és szefárd-ladino dallamkincsekel gazdagítva. Nagyon is elképzelhető, hogy a csodálatos hangú és kisugárzású Klein Judit és zenésztársai a rendezvénysorozat visszajáró művészei lesznek, hiszen produkciójuk után – amelynek során az egész közönséget többször is megénekeltették – a tapsoló nézősereg alig akarta elengedni őket a színpadról. 

A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus rendezvénytermében filmvetítést szerveztek: az érdeklődők azt a filmet tekinthették meg, amely a kárpátaljai Beregszász zsidóságának és egykori nagy zsinagógájának állít emléket. A jelenlévőket Demeter Stefánia Katalin konzul köszöntötte, majd a filmvetítés után Szalipszki Endre, Magyarország volt beregszászi főkonzulja tartott előadást a kárpátaljai magyarság és zsidóság múltjáról és jelenéről. 

A műélvezetből természetesen nem maradhatott ki az irodalom sem: a Bulgakov kávéházban Lugosi Viktória: Akit itt felejtettek című regényét mutatták be, a szerzővel Visky András író beszélgetett, az esten közreműködött Szép András.  

A rendezvénysorozat keretében nemcsak magyarországi, hanem helyi művészek is felléptek: a zsidó napok immár visszatérő vendégei Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész-zeneszerző, akik ezúttal a nyolcvan éve elhunyt Reinitz Béla dalaiból adtak elő egy műsort a zsúfolásig megtelt Bánffy Miklós Operastúdióban. A pódiumelőadás előtt Dr. Hersch Tamás, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz)vezetőségének tagja az alábbi gondolatokkal köszöntötte a jelenlévőket. 

"Tudatában vagyunk annak, hogy a mostani programokat beárnyékolja az a rettenetes háború, amelyet embertelen terroristák robbantottak ki Izrael ellen. Ez sokakban fölvetheti a kérdést: helyes-e most zenés, kulturális, irodalmi rendezvényeket tartani, miközben a Zsidó Állam szörnyű napokat, heteket él át. Ám az ilyen kérdésekre természetesen az a válasz, hogy igen. Hiszen a háromezer éves zsidó hagyomány mindennél előbbre tartja az életet és az életigenlést; számunkra még a legvészterhesebb időkben is a tudás megszerzése, a kultúra művelése, a művészet pártolása, az önkifejezés támogatása és a civilizációnk gazdagítása jelentette a túlélés egyetlen esélyét."

A kolozsvári új neológ zsidó temetőben tartottak megemlékezést az említett Schwartz Róbertről, a Kolozsvári Zsidó Hitközség idén elhunyt elnökéről Sipos Dávidnak, a Házsongárd Alapítvány munkatársának vezetésével, az eseményen jelen volt Emil Dorel Ornescu, a hitközség jelenlegi elnöke is. 

Az idei Kolozsvári Zsidó Napok záróeseménye Bősze Ádám Tangómánia című előadása volt Móser Ádám harmonikaművész közreműködésével. A „két Ádám” fantasztikus felkészültségükkel elbűvölték a kolozsvári közönséget, így velük kapcsolatban is elhangzott a helyiek részéről az, amit Klein Juditra és a Haverimre mondtak: „visszavárjuk őket”.  

A rendezvénysorozat igazolta a már idézett Grezsa Csaba főkonzul szavait: „az erdélyi zsidóság olyan térben teremtette meg világát, amelynek legnagyobb erényét a párhuzamosságok és egymásba fonódások szét- és egybetartása adta. A sokszínű palettát, melyre örmények, székelyek, magyarok, románok és zsidók közösen vitték fel színeiket, joggal tarthattuk kincsesnek, nevezhettük tündérkertnek”, és a zsidó-keresztény közös kultúra „alapvető értékeit jelentik a fény, az erkölcsi tisztaság és az egyenlő emberi méltóságból következő, egymás iránti, kölcsönös moralitás”. 

Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, valamint Kolozsvár város támogatását. 

Külön köszönjük a bizalmat és a befogadást a Kolozsvári Magyar Operának, a Kolozsvári Belvárosi Unitárius Templomnak, valamint a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Templomnak.

 Az idei Kolozsvári Zsidó Napok részletes programja / IDE KATTINTVA tekinthető mem.