Magyarország berni nagykövetségén tartottak megemlékezést a holokauszt 80. évfordulója alkalmából. Beszédet mondott Ágnes Hirschi (Carl Lutz nevelt lánya), dr. Czukor József berni nagykövet, Takács Szabolcs washingtoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár és dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök.
Magyarország berni nagykövetsége – a holokauszt-túlélőknek segítséget nyújtó svájci Gamaraal Alapítvánnyal közösen – megemlékezést tartott a berni Yehudi Menuhin Forumban a holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A megemlékezésen beszédet mondott Ágnes Hirschi holokauszt-túlélő, Carl Lutz svájci diplomata és embermentő nevelt lánya is, aki elmesélte az embermentés történetét a családja történetén keresztül.
A rendezvény résztvevői a megemlékezés keretében megtekinthették a Gamaraal Alapítvány által rendezett, Az utolsó svájci holokauszt-túlélők című kiállítást, amelyen Svájcban élő holokauszt-túlélők mesélnek a vészkorszakról, s arról, hogyan élték túl a borzalmakat.
Dr. Czukor József, Magyarország berni nagykövete beszédében emlékeztetett Kertész Imre szavaira: „a Holokauszt a modern emberiség legnagyobb civilizációs katasztrófája”. Mint mondta, a Soá pótolhatatlan veszteséget okozó nemzeti katasztrófa Magyarország számára, s habár Magyarország nem volt független, vállalni kell a felelősséget a tisztviselők és az állam tetteiért. Ahogy fogalmazott:
„tisztelettel, megrendülten és őszintén gondolunk az áldozattá vált honfitársainkra, és ez csak akkor lehetséges, ha újra és újra szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló kötelességgel”.
Czukor nagykövet kitért arra: Magyarország felelősséget érez az Izraelben és máshol élő magyar zsidókért, és Magyarország az ENSZ-ben, valamint az EU-ban is az izraeli álláspontot támogatja. Hozzátette: a 80 évvel ezelőtti tragédiáról megemlékezve ki kell fejezni a felháborodást az Izraelt tavaly október 7-én ért terrorcselekmények és az azt követő, világszerte elharapódzó antiszemita jelenségek kapcsán.
Ifat Reshef izraeli nagykövet hangsúlyozta, hogy minden formájában elítélik az antiszemitizmust. De bármilyen nehéz is volt számukra a Hamász október 7-i támadása óta eltelt háborús időszak, felül fognak kerekedni, Izrael Állam nem adja fel. Számukra a megemlékezés egyet jelent a holokauszt áldozatainak, túlélőinek és hőseinek történő igazságszolgáltatással. Ápolni kell emléküket, de a gyász mellett le kell vonni a következtetéseket a múltból és biztosítani kell, hogy az a horror ne történhessen meg még egyszer.
Elizaveta Zaidman, a Zsidó Világkongresszus képviselője rámutatott: sajnos az antiszemitizmus és a zsidókkal szembeni előítéletek visszatértek Európába, amely kihívás elé állítja a zsidóság békés fejlődését és biztonságos létét. Kertész Imrét idézve rámutatott: a konfliktus nem nemzetek között van, hanem az értelem és a fanatizmus között. A fanatizmus ellen pedig fel kell lépni közösen.
Dr. Simon Geissbühler, a svájci Külügyi Hivatal emberi jogokért felelős helyettes államtitkára tolmácsolta Ignazio Cassis külügyminiszter üdvözletét, aki személyesen nem tudott eljönni a rendezvényre, de üdvözölte a kezdeményezést. Geissbühler kiemelte: a holokauszt a zsidók megsemmisítésére vonatkozó náci német ideológia alapján történhetett meg, de kellettek hozzá támogatók is; a radikalizmus létezett egész Európában. Voltak áldozatok, elkövetők, segítők és a segítők segítői, de szerencsére életmentők is akadtak, bár elenyésző kisebbségben.
Svájc büszke Carl Lutzra, aki ember maradt és bátran cselekedett egy olyan kritikus időszakban, amikor a legtöbben a fejüket is elfordították. És büszkék Hirschi Ágnesre is, aki pedig nevelt lányaként tovább ápolja Carl Lutz emlékét. A holokauszt része Svájc történelmének is.
Civil kezdeményezésre és parlamenti mandátum alapján a Külügyi Hivatal Bern városával közösen nemzeti emlékhely létrehozását tervezi, ezen kívül pedig számos helyen – többek közt Genfben és St.Gallenben is – kezdeményeztek projekteket az emlékezetkultúrával összefüggésben.
Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete, az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance – Nemzetközi Holokauszt-emlékezet Szövetség) magyar küldöttségének vezetője beszédében elmondta: az IHRA 1998-ban, több mint 50 évvel a holokauszt után alakult meg, ezért fel kell tenni a kérdést, még ha válasz nincs is rá: mi tartott a nemzetközi közösségnek, a világnak több mint öt évtizedig? „A holokauszt tragédiája nem ismétlődhet meg, évről évre, generációról generációra emlékezni és emlékeztetni kell" – jelentette ki.
Ralph Friedländer, a svájci izraelita közösség (SIG) alelnöke elmondta: a berni izraelita közösség volt elnökeként is sokat tesz szervezete élén az emlékezetpolitika ápolásáért és az emlékhelyek felállításáért Bern város vezetésével és a szövetségi kormányzat részéről az EDA támogatásával. Büszkék rá, hogy a második világháború idején magyarok tízezreit megmentő svájci diplomaták (Carl Lutz, dr. Harald Feller, Friedrich Born) érdemeit a Jad Vasem Központ is elismerte.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kifejtette: sajnos az antiszemitizmus nem a távoli múlt része, ezért Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját hirdette meg az antiszemitizmussal szemben.
Hozzátette: miközben Európa többi részén az antiszemita incidensek ugrásszerű növekedésének vagyunk tanúi, Magyarországon a zsidók biztonságban érezhetik magukat, és szabadon gyakorolhatják vallásukat.
– Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a zsidó közösségek számára Európában. A virágzó magyar zsidó közösség évszázadok óta szerves része a magyar és az európai kultúrának – szögezte le.
Elmondta: „mivel júliustól Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, különös hangsúlyt fektetünk az antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidó élet népszerűsítésének kérdésére. A magyar elnökség célja, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemmel és a zsidó élet előmozdításával kapcsolatban tanácsi nyilatkozatot fogadjon el". A tervek szerint idén szeptemberben Budapesten ül össze az uniós stratégia végrehajtásával foglalkozó bizottsági munkacsoport.
A rendezvényen dr. Gregor Spuhler , a Zürichi ETH Egyetem legújabbkori történeti levéltárának vezetője akadémiai szemszögből beszélt az emlékezetkultúra és a történelmi események feldolgozásának szükségességéről.
Mint mondta: a történészek dolga, hogy a dokumentumok elemzése útján feldolgozzák a múlt eseményeit, és kérdéseket tegyenek fel annak érdekében, hogy a tragédiák ne ismétlődhessenek meg a jövőben. Így azt, hogy Svájc miért csak 1944 júliusában kezdett foglalkozni azzal, hogy az üldözött zsidóknak menedéket kell nyújtani (addig zárva voltak előttük a határok), vagy hogy Magyarország miért hozott antiszemita törvényeket, vezette be a munkaszolgálatot és nyújtott segítséget a náci német megszállóknak a deportálásokhoz?
De azt a kérdést is fel kell tenni a nemzetközi közösség számára, hogy miért volt ilyen kicsi az ellenállás a náci német rendszer zsidóüldözéseivel szemben? – tette föl a kérdést.
A Mazsihisz elnöke, dr. Grósz Andor beszédében elmondta: az antiszemitizmus Magyarországon is jelen van, de a zsidók biztonságban élnek, ellentétben nyugati országokkal, Magyarországon nincsenek Hamász-párti tüntetések, ezeket ugyanis a kormány betiltotta.
– Október hetedike óta a világban fellángolt az Izrael-ellenességbe csomagolt antiszemitizmus, de nálunk sem az utcán, sem az egyetemeken nincsenek Izrael-ellenes demonstrációk.* Nyugodtan hordhatunk kipát nyilvánosan, és a zsinagógáinkat nem érik támadások – mondta.
Hozzátette: „az antiszemitizmus ellen nem tudunk egyedül küzdeni, szükségünk van a többségi társadalom támogatására". A megemlékezés során az embermentőkre is emlékezünk, többek között a svájci Carl Lutzra. Az ő példájuk ezért is nagyon fontos. Keresztényként kötelességüknek érezték, hogy segítsenek az üldözötteknek – mondta dr. Grósz Andor.
A rendezvényt a Budapest Klezmer Band koncertje zárta.
A berni látogatás második napján a résztvevők meglátogatták a helyi zsinagógát és a mellette álló közösségi házat, ahol Jehosua Ahrens rabbi, a berni közösség vezetője fogadta a vendégeket. A közösségi központban kóser konyha, Talmud Tóra, könyvtár, előadóterem és egyéb szolgáltatások állnak a mintegy 340 tagot számláló közösség rendelkezésére. A jellegzetes mór stílusú zsinagóga közössége modern ortodox irányzatot követi, a nők és férfiak elválasztását szolgáló mehice különösen ötletes (címlapképünkön).
* A svájci rendezvény múlt héten volt, akkor még nem lehetett tudni, hogy Budapesten palesztinok és palesztinpárti tüntetők jelennek meg.