Koronavírustól a társadalmi gyógyulásig: mi van (lesz) velünk?

A napokban már ajánlottunk egy remek videót abból az online programsorozatból, amelyet a JCC Budapest – Bálint Ház és a Limmud Magyarország állított össze sávuótra, s amelynek egyes műsorai már elérhetők a YouTube videómegosztón. Most azt a – Limmud által szervezett – beszélgetést is ajánljuk, amely a társadalmi gyógyulás „fázisait” járta körbe, s arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe a világjárvány után.

Megéri rákattintani erre a linkre, hiszen itt érhetők el azok az online lezajlott előadások, amelyeket  a JCC Budapest – Bálint Ház és a Limmud Magyarország állított össze sávuótra. 

A Limmud által szervezett sáv a járványról és az azt követő gyógyulásról szólt, egy gondolati ívet fölépítve Balla Zsolt lipcsei rabbi imájától kezdve az Ürge-Vorsatz Diánával folytatott beszélgetésen át sokszereplős kerekasztal-beszélgetésekig. Ürge-Vorsatz Diánával Szenthe Antónia, a Limmud Magyarország vezetője beszélgetett, a műsort ide kattintva megtekinthetik.

A Társadalmi gyógyulás című online kerekasztal-beszélgetést Palugyai István tudományos újságíró vezette, a műsor vendégei voltak Csepeli György szociálpszichológus,  Szécsi Katalin pszichiáter és Váradi András biokémikus. Az eszmecserét – amelynek témája az volt, hogy miként élte  meg az egyén és a társadalom a koronavírus-betegséget – Palugyai azzal vezette föl, hogy nem tud még egy olyan esetről, amely a szó szoros értelmében az egész Földet ilyen módon érintette volna, mint a koronavírus-járvány. Nem mindegy azonban – tette hozzá –, hogy milyen állapotban kerülünk ki ebből a helyzetből, milyen lesz az újrakezdés, s képesek leszünk-e újragondolni az életünket. 

Csepeli György egy ókori párhuzamra hívta föl a figyelmet a trójai háborúban részt vett Philoktétész kígyómarástól szerzett, be nem gyógyuló sebét hozva fel példaként: mint ismert, Philoktétész jajveszékelését és a sebből áradó bűzt a görögök nem tudták elviselni, ezért kirakták őt egy szigetre, ám később kiderült, hogy éppen őrá van szükségük a trójai győzelemhez. A szociálpszichológus szerint a vírus által egy ilyen nem múló sebet kaptunk, amivel meg kell tudnunk együtt élnünk a visszafordíthatatlanul negatív globális folyamatok veszélyei közepette. Szembe kell néznünk ezzel „a sebbel”, ami nem más, mint egy világméretű válság jele, amit előre lehetett látni.

Váradi András biokémikus „nagy leckének” nevezte a járványt, hiszen az emberiség megtanulta, hogy a huhogóknak hitt vírusszakértőknek igazuk volt: valóban bármikor ki tud alakulni egy olyan vírusmutáció, ami megjósolhatatlan következményekkel járó világjárványt okoz. Hozzátette: a koronavírus egy korábbi mutációja azért nem okozott világméretű járványt, mert annyira súlyos volt, hogy az emberek nagyon hamar belehaltak, így a fertőzés nem terjedt tovább. Mint mondta, a globális világban százmilliók utaznak és viszik magukkal a vírust, ami növeli a kockáuatot – ugyanakkor a modern társadalomnak önbizalmat adhat a tudomány fejlettsége, ami szintén nagy lecke volt számunkra, hiszen a tudósok példátlanul gyorsan kifejlesztették a vakcinákat.

Szécsi Katalin pszichiáter a pandémiával kapcsolatos mentális problémákat három téma köré csoportosította: az egyik a krízishelyzet, ami például a tagadás fázisát kiváltja; a másik a poszttraumás zavar, s az ahhoz társuló tünetegyüttes; a harmadik pedig egy új fogalom: a gyászpandémia. Palugyai kérdésére, hogy mivel magyarázná az emberek hitetlenségét a sokak szerint gyanúsan gyorsan kifejlesztett vakcinákkal szemben, a pszichiáter azt mondta: ez a tagadás lelki folyamatával magyarázható, sokan idealisztikus képet alakítottak ki a világról, s ehhez az idelalisztikus képhez képest a valóság egészen más. Csepeli György ehhez hozzátette: a tudományos hírekbe vetett bizalmat általában csökkenti az információhiány, most pedig ez történt, hiszen az információhiány fölerősítette a kétkedést, növelte a szorongást, a szorongás növekedése pedig együtt jár a tévképzetek és összeesküvés-elméletek kialakulásával.

A teljes beszélgetést az alábbiakban megtekinthetik, érdemes!