Kitiltottak két izraeli minisztert Nagy-Britanniából

A szankciók értelmében az izraeli kormány két tagja,  Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter nem utazhat be Nagy-Britanniába, brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják, és nem vehetik igénybe nagy-britanniai pénzintézetek szolgáltatásait. A brit kormány a palesztinokkal kapcsolatos legutóbbi kijelentéseik miatt sújtotta szankciókkal a két minisztert. 

Nagy-Britannia az első nyugati ország, amely az izraeli kormány miniszteri rangú tagjaival szemben hivatalos büntetőintézkedéseket hoz. David Lammy brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint a szankciók Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszterre, a Zsidó Erő nevű párt elnökére és Becalel Szmotrics pénzügyminiszterre, a Vallásos Cionisták nevű párt vezetőjére vonatkoznak. 

Lammy indoklása szerint a két izraeli miniszter szélsőséges erőszakcseleményekre és a palesztinok emberi jogainak súlyos megsértésére buzdító kijelentéseket tett. 

A szankciók értelmében Bengvír és Szmotrics nem utazhat be Nagy-Britanniába, brit területen lévő pénzügyi eszközeiket zárolják, és a két izraeli miniszter nem veheti igénybe nagy-britanniai pénzintézetek szolgáltatásait. 

David Lammy a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két miniszter erőszakra és jogsértésekre szító magatartása elfogadhatatlan. A brit külügyminiszter szerint a brit kormány intézkedésének célja az ilyen jelenségek felelőseinek elszámoltatása. Lammy megerősítette azt a brit kormányzati álláspontot is, hogy a Gázai övezetben azonnali tűszünetet kell elérni, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszokat haladéktalanul szabadon kell engedni, az övezetnek szánt segélyszállítmányokat be kell engedni és meg kell teremteni a kétállami megoldás feltételeit. 

A londoni külügyi tárca kedden ismertetett külön közleménye szerint a brit kormány egyértelmű álláspontja az, hogy Ciszjordániában is véget kell vetni az izraeli telepesek által a palesztin lakosság ellen végrehajtott egyre gyakoribb erőszakcselekményeknek és megfélemlítő akcióknak. 

 A minisztériumi tájékoztatás megfogalmazása szerint a két izraeli miniszterrel szemben hozott szankcióintézkedéseket „nem lehet elválasztani a gázai fejleményektől". A tárca szerint Izraelnek a Gázai övezetben is tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius törvényeket. 

London az utóbbi időszakban többször is jelezte, hogy szankcióktól sem riad vissza Izraellel szemben a Gázában és Ciszjordániában kialakult helyzet miatt. Keir Starmer brit miniszterelnök a minap londoni hivatalában fogadta II. Abdalláh jordániai királyt, és a Downing Street tájékoztatása szerint a felek a Gázai övezetben kialakult „tűrhetetlen helyzetet", valamint a „nyugtalanító" ciszjordániai fejleményeket tekintették át. A találkozón Starmer úgy fogalmazott, hogy ha Izrael nem hagy fel az újabb gázai katonai offenzívával, és nem szünteti meg a Gázának szánt humanitárius segélyszállítmányok bejuttatását akadályozó korlátozásokat, akkor Nagy-Britannia és partnerei „konkrét válaszintézkedéseket tesznek". 

A múlt hónap második felében a brit, a francia és a kanadai kormány közös közleményben ítélte el Izrael újabb gázai hadműveleteit. Abban a kommünikében is az szerepelt, hogy a három ország „konkrét válaszlépéseket tesz", ha Izrael nem állítja le az új katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyszállítmányok bejuttatásának korlátozásait. 

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász 2023. október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek, és a szervezet fegyveresei Gázába hurcoltak 251 túszt, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza.

(MTI)

Borítókép: Bengvír és Szmotrics. Fotó: FLASH90