Izrael nem segélyezi Gázát, és felügyeli a mások által odaszállított segélyeket is

2023. Október 23. / 18:54


Izrael nem segélyezi Gázát, és felügyeli a mások által odaszállított segélyeket is

– A Gázai övezetbe hurcolt amerikai túszokról és az övezet palesztin civiljeinek nyújtott humanitárius segélyekről egyeztetett Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap esti telefon beszélgetésükön – jelentette ma az izraeli média. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak ma közölte a tagállomok külügyminisztereivel: tűzszünetre és segélyekre van szükség. 

– Joe Biden amerikai elnök vasárnap esti beszélgetésükön megköszönte Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy Izrael segítséget nyújtott két amerikai állampolgárságú túsz kiszabadításában a Hamásztól – derül ki a beszélgetés Fehér Ház által közzétett összefoglalójából.    

Péntek este a Hamász szabadon engedett két amerikai állampolgárt – egy ötvenkilenc éves anyát és tizennyolc éves lányát – a több mint kétszáz, Izraelből az övezetbe hurcolt túszból. 

Netanjahu megvitatta Bidennel a Hamász által fogságban tartott összes elrabolt túsz, köztük az amerikai állampolgárok szabadon bocsátásáért folyó erőfeszítéseket, és annak biztosítását, hogy az övezetben tartózkodó amerikai állampolgárok és általában az övezet lakói elhagyhassák Gázát.    

Az izraeli miniszterelnöki hivatal a megbeszélés után közleményt adott ki, amely szerint Izrael nem szállít humanitárius segélyt területéről Gázába, és az övezetbe máshonnan érkező dolgokat is felügyeli. 

„Izrael nem ad humanitárius segélyt Gázának, és megakadályozza, hogy mások felügyelet nélkül szállítsanak utánpótlást" – áll a közleményben.    

– Az Egyesült Államok azt tanácsolta Izraelnek, hogy halasszák el a Gázai övezetbe történő szárazföldi belépést, hogy időt nyerjenek az elraboltak kiszabadítására és a további humanitárius segélyek eljuttatására a palesztinokhoz – jelentette a Haarec című lapnak a washingtoni kormányzat több forrása. Ezzel időt nyernek a felkészülésre az Irán-barát milíciák stratégiai célpontok elleni lehetséges támadásai ellen is.    

A források hangsúlyozták, hogy a Fehér Ház nem követelte a gázai szárazföldi hadművelet késleltetését, és továbbra is támogatja a lépést, valamint annak Izraelben meghirdetett célját, az iszlamista Hamász terrorszervezet felszámolását.    

Az amerikai külügyminisztérium vezető tisztségviselői a New York Times-nak azt mondták, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter már néhány órával az október 7-i, meglepetésszerű terrortámadás után beszélt Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnökkel, és már akkor felvetette az elraboltak kérdését.

EURÓPAI UNIÓ: TŰZSZÜNETRE ÉS SEGÉLYEKRE VAN SZÜKSÉG

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban a tagállamok külügyminisztereinek mai tanácsülését megelőzően hangsúlyozta: fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért. Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe.    

Elmondta, hogy békeidőben száz vagy annál is több humanitárius segélyszállítmány indul Gázába naponta, most, a háborús időben mindössze huszonnyolc.

  „Egyértelmű, hogy ez nem elég" – hívta fel a figyelmet. Kijelentette: a segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen, hiszen víz és elektromosáram hiányában a kórházak épphogy csak működni tudnak. Ezért is fontos ezen alapvető szükségletek szavatolása a lakosság számára – mondta. 

„Fontos, hogy az agresszió során ugyanolyan mélységes aggodalmat tanúsítsunk minden egyes civil áldozat miatt" – fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a palesztinok szintén áldozatai a Hamász iszlamista terrorszervezet tevékenységének.    

A főképviselő kérdésre válaszolva azt mondta: „nem szabad megfeledkezni Ukrajnáról sem". Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy Oroszország ukrajnai agressziója során kihasználja a Közel-Keleten kialakult helyzetet.    

Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor azt mondta, legfontosabb a béke és a biztonság szavatolása úgy az izraeliek, mint a palesztinok számára. Németország és az Európai Unió szolidaritását fejezi ki Izraellel és megtesz mindent az emberi szenvedések enyhítéséért a gázai területeken – mondta. Nem lehet elkerülni a humanitárius katasztrófát, ha így folytatódik a terrorizmus Gázában. Ezért is létfontosságú a terrorizmus elleni küzdelem és a kétmillió gázai szenvedésének enyhítése – emelte ki.   

„Csak akkor lehet eredményt elérni, ha már a mai napon tettekre váltjuk az elhatározásokat a gázai biztonság és a régió szabadsága érdekében a nemzetközi szereplőkkel közösen" – fogalmazott a német külügyminiszter.    

Antonio Tajani olasz külügyminiszter érkezésekor az eszkaláció elkerülésének fontosságára hívta fel a figyelmet és a fegyverhasználat leállítására szólított fel. „A Hamásznak nem engedhető meg, hogy azt tegyen, amit akar" – fogalmazott. 

Szavai szerint enyhíteni kell a feszültségen, véget kell vetni a Hamász és a Hezbollah fegyveres csoportok rakétatámadásainak. Kijelentette: Izraelnek „joga van megvédeni magát", de ennek „arányosan kell történnie", nem sújthatja válogatás nélkül a gázai polgári lakosságot. Fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus Izraelen és Gázán túl is terjed – hívta fel a figyelmet Tajani, majd hozzátette: erőfeszítések folynak annak biztosítására, hogy ez ne váljon valósággá.

„Mindannyian, az Egyesült Államok és az EU a diplomáciai úton ezen dolgozik, és Olaszország is vezető szerepet vállalt ebben. A cél az, hogy elkerüljük a Közel-Kelet lángra lobbanását" – tette hozzá az olasz külügyminiszter.


MAGYARORSZÁG: MEG KELL AKADÁLYOZNI
AZ ÁLLAMOK KÖZÖTTI HÁBORÚ KITÖRÉSÉT

– A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie a közel-keleti konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében, a legfontosabb az, hogy sikerüljön megakadályozni az államok közötti háború kitörését – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.    

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülésről beszámolva közölte, hogy az izraeli válság kapcsán erős a megosztottság a tagállamok között. Kiemelte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben is, eszerint teljességgel elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ha valakik rakéták ezreit lövik ki egy országra, emberek ezreinek halálát, szenvedését okozzák, túszokat ejtenek.

„Ezért mi önmagától értetődőként tekintünk arra is, hogy Izraelnek igenis joga van megvédenie saját magát. Izrael mellett a lehető leghatározottabban kell kiállnia az Európai Uniónak, hiszen Izraelt terrortámadás érte" – szögezte le.  

– Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy az eszkalációt elkerüljük. Ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor a közel-keleti konfliktus kiterjedése olyan helyzetet állíthat elő, amely hosszú évekre vagy akár évtizedekre is megmérgezheti a Közel-Kelet és a tágabb térség életét – tette hozzá. 

„Ami a legfontosabb az Izraelben zajló konfliktus tekintetében, hogy sikerüljön elkerülni azt, hogy ez a konfliktus országok, államok, hadseregek közötti formális háborúvá terebélyesedjen. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség minden tagja elég felelősségteljes magatartást fog tanúsítani" – fogalmazott.

Kitért a civil lakosság biztonságának fontosságára is: mind a tizenöt magyar állampolgárral tartják a kapcsolatot a Gázai övezetben, ahonnan jelen pillanatban lehetetlen a kijutás. „Természetesen azon vagyunk, hogy amint annak a fizikai, politikai, jogi lehetősége megnyílik, akkor el tudják hagyni a Gázai övezetet" – mondta.    

Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy el kell kerülni a térségbeli országok stabilitásának meggyengülését is, ami különösen lényeges azok esetében, amelyek Európa segítségére vannak a migráció fékezésében, mint amilyen például Egyiptom.

„Ha Egyiptom nem viselkedne felelősségteljesen, ha Egyiptom nem tartaná féken az illegális migrációt, akkor Európa olyan migrációs hullámmal szembesülne délkeleti irányból, amely nagyon nehezen megoldható biztonsági kihívást állítana elő" – vélekedett.    

A miniszter támogatásáról biztosította Várhelyi Olivért, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosát az őt ért támadásokkal szemben. 

„Azt gondoljuk, hogy teljesen normális és elvárható lépés ebben a helyzetben, hogy mindazon európai uniós források folyósítását ellenőrzik, amelyek esetében esély van arra, hogy terrorszervezetek kezébe kerüljenek" – jelentette ki.    

A miniszter aggodalmát fejezte ki az egyes nyugat-európai városok utcáiról készült, „riasztó" képekkel kapcsolatban. „Nagyon komoly aggodalomra ad okot az a modernkori antiszemitizmus, amely megjelent a nyugat-európai országokban. Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy Nyugat-Európa különböző városaiban megengedik, hogy terrorszervezetek mellett tüntessenek" – hangsúlyozta.

„Magyarország területén ez elképzelhetetlen. Magyarországon nem lehet terrorszervezetek mellett megmozdulásokat szervezni" – mutatott rá.  

„Sajnáljuk, hogy Nyugat-Európa országai erről másként gondolkodnak, és sajnáljuk, hogy Nyugat-Európában felütötte a fejét a modernkori antiszemitizmus, ami az egyik nyilvánvaló következménye az Európát sújtó migrációs hullámnak és az ezzel szembeni összeurópai fellépés hiányának" – közölte.

„Mindaddig, amíg Brüsszelből az illegális migrációt inspirálni, biztatni fogják, addig arra kell számítani, hogy Európa nyugati felében a párhuzamos társadalmak kialakulásával együtt a modernkori antiszemitizmus is tovább fog erősödni" – fűzte hozzá.

(MTI)

Címlapkép: izraeli katonák gyakorlatoznak a Golán-fennsíkon. Fotó: Michael Giladi/Flash90 via Jerusalem Post

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
Félelem és bezárkózás a diaszpórában
2024. November 15. / 11:58

Félelem és bezárkózás a diaszpórában