Hogyan segítheti Magyarország Izrael imidzsének javítását? Ezzel a címmel, az ICDT (International Centre for Democratic Transition) által szervezett konferencián vett részt dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke tegnap a Magyar Tudományos Akadémián.
Az eseményt Gyarmati István, az ICDT elnöke nyitotta meg rövid köszöntőjével, majd Dr. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólalt fel, aki előadta, hogy jelenleg „aranykorukat” élik a magyar-izraeli kapcsolatok. Kifejtette, hogy az erőteljes gazdasági partnerség mellett Izrael immár védelmi és ipari partnerré is előlépett Magyarország számára.
– A stratégiai partnerséghez nagy bizalomra van szükség. Ez most különösen fontos, hiszen jelenleg Magyarországon lakik Európa egyik legnagyobb zsidó közössége – tette hozzá.
Fontosnak tartotta azonban hangsúlyozni azt, hogy habár Magyarországon bárki szabadon beszélhet az identitásáról, erre kötelezni senkit sem lehet.
– A számbavételt nem követték errefelé jó események – fűzte hozzá, utalva a holokauszt 80 évvel ezelőtti tragédiájára.
Dr. Németh Zsolt szerint a zsidó kulturális örökség a magyar társadalom nélkülözhetetlen része, ami nélkül ma nem lennénk azok, akik. Magyarország történelme nem elválasztható a zsidó közösség történelmétől, amire példaként a budai várban talált zsinagóga alapjait és a középkori mikvét hozta fel.
Kiemelte továbbá az Izrael és Magyarország között fennálló közös nemzeti értékeket, amik arra sarkallták a magyar kormányt, hogy zéró toleranciát hirdessen az antiszemitizmus legkisebb megnyilvánulása ellen is. Ugyanilyen fontos lépésnek tartja, hogy Magyarország elsők között ítélte el a Hamasz terrorista csoport október 7-ei támadását.
„A terrorizmust nem jutalmazni kell, hanem felszámolni” – tette hozzá arra vonatkozóan, hogy ami ma Gázában történik, arra a Hamasz kényszerítette rá Izraelt.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára bevezetőjében kitért arra a súlyos történelmi hagyatékra, amit a társadalom cipel a hátán, és ami a magyar állam felelőssége a holokauszt során. Ennek tudatában külön erővel bírnak azok a jogi biztosítékok, amik lehetővé teszik, hogy a nyugat-európában tomboló újfajta antiszemitizmus ne jelenhessen meg hazánkban.
Az államtitkár megjegyezte, hogy Izrael imidzsének javításában nem Magyarország a főszereplő, azonban közvetítői funkciót tölthet be olyan módon, hogy a kormány törekszik a jó kapcsolatra olyan arab országokkal is, mint például Egyiptom, Szaúd-Arábia és Katar.
A megnyitóbeszédek őszinte és a protokollköszöntőkön túlívelő, elgondolkodtató mondatai után a konferencia első panelje a Zsidó élet Magyarországon tematikát járta körbe.
dr. Grósz Andor szólalt fel elsőként, előadva azt, hogy más országokhoz képest Magyarországon viszonylagos békében tudja megélni bárki a zsidóságát. A pozitív tapasztalatok ellenére azonban hozzáteszi, hogy Magyarországra is igaz az a vicc, miszerint „Antiszemitizmus nincs, de igény az volna rá”. A Szövetség elnöke kiemelte, hogy a Mazsihisz nem politizál, ám minden olyan nem tetsző megnyilvánulás ellen fel fog szólalni, ami bármilyen formában sérti a hazai zsidó közösség múltját vagy jelenét.
Hangsúlyozta, hogy a holokauszt emlékezet ápolása és oktatása mellett az idei, Holokauszt 80 emlékév programsorozatának keretében kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal, konferenciákkal is készülnek majd. Nem titkolt célja megmutatni, hogy a magyar zsidóság él, és a múltat nem feledve építi a jövőt. A sokszínű rendezvényeken keresztül méltón megemlékeznek majd a nyolcvan évvel ezelőtt történtekről, ugyanakkor céljuk megmutatni azt, milyen virágzó zsidó élet zajlik ma Magyarországon.
Kardos Péter főrabbi vázolta, hogy Izrael 77 éves fennállása óta egy magyar kormánynak sem volt ilyen jó kapcsolata a zsidó állammal, ami bizakodásra adhat okot, ugyanakkor paradox módon aggasztó tény is egyben.
– Ha panaszom van, ma nem a Siratófalhoz megyek, hanem a NAV-hoz – tette hozzá keserű humorral, jelezve azt a hiányt, ami minden zsidó ember lelkében ott él, aki abban a megingathatatlan hitben élt mindezidáig, hogy bármi baj érje is a világon, mindig lesz egy hely, ahová hazatérhet, és ez a hely Izrael.
– Ez a mítosz halt meg október 7-én, a második holokauszt napján – jelentette ki Kardos Péter, utalva arra, hogy a holokauszt óta még sosem mészároltak le ennyi zsidó embert ilyen rövid idő alatt.
Ezután Ligeti András, a Zsidó Világkongresszus budapesti irodájának vezetője kapott szót. Felhívta a figyelmet azokra az egyedülálló infrastrukturális és kulturális jegyekre, amik a hazai zsidó közösséget jellemzik, és amikre méltán büszkék lehetünk még akkor is, ha a lappangó antiszemitizmus kiirthatatlan módon jelen van továbbra is a társadalomban. Ilyen például a Szeretetkórház és a Rabbiképző, ahol szociális területekre is képeznek szakembereket, a zsidó iskolák, vagy akár az, milyen virágzó zsidó élet zajlik ma Budapesten, Magyarországon.
A diaszpórai zsidósággal való kapcsolatépítés kérdésére Grósz elnök jelezte, hogy a Mazsihisz törekvései közé tartozik a kapcsolat erősítése más külföldi zsidó intézményekkel, így a bécsi zsidó iskolával is. A közeljövőben pedig a franciaországi főrabbit látja vendégül a szervezet.
Lehet-e megoldás az antiszemitizmusra?
Kardos Péter főrabbi szerint nincs csodaszer, ráadásul az ellenmédia eszköztára sokkal hatásosabb, amivel nehéz felvenni a versenyt.
Ligeti András hozzátette, hogy a kormány feladata a zsidó közösség fizikai védelme, majd emlékezettett arra, hogy az államfő megjelenése az október 7. utáni közös Dohány utcai zsinagógában tartott istentiszteleten nem csupán szimbolikus jelentőségű volt. Ezzel a momentummal valóban megerősödhetett az emberekben a biztonságérzet. Ezen kívül hangsúlyozta, mennyire jelentős szerepe van az oktatásnak mindenek felett abban, hogy csökkenjen a zsidóellenesség és „ciki legyen antiszemitának lenni”.
A szünet utáni második panelben Komlós Attila az „anticionista zsidók és a zsidókat támogató keresztények” érdekes kérdéskörét járta körül, majd Megyeri Jonatán beszélt Magyarország speciális viszonyáról Izraellel. Seres Attila, újságíró, Izrael imázsproblémáival kapcsolatban vázolta az általa legfontosabb hibának tartott jelenséget, miszerint Izrael Államnak jelenleg nincs ajánlata az általa ellenőrzött területeken élő körülbelül 6,5 millió arab számára. Ez a súlyos tény ad alapot az újra és újra kitermelődő problémának, az örökös zsákutcának, aminek a veszélye mindig a terrorizmus fellángolása.
A panelt Breuer Péter zárta, aki azt fejtegette, hogy vajon Magyarország miért támogatja Izraelt. Kiemelte a hasonló elemeket, a nemzetállamiság eszményének jelentőségét, ami összeköti e két országot, valamint az elvitathatatlan magyar gyökereket, amikkel a zsidó állam rendelkezik.
Zucker-Kertész Lilla