Nyilas elkövetők a családban

Fegyveres nyilas pártszolgálatosok 1967-ben elítélt tagjainak közeli rokonait kereste fel Lénárt András és Szlávy Adrienne, hogy felkutassák: mi történt e családokban? Tudtak-e rokonuk sötét múltjáról és mit szólt ahhoz környezetük? A tárgyalás, majd a súlyos büntetés hogyan befolyásolta életüket? Van-e tanulság? Beszélgetéseik céljairól és körülményeiről, valamint az egyik család történetéről számolnak be a Mérce.hu portálon.

A hatvanas évek nemzetközi politikai klímája vezetett ahhoz, hogy a rendőrség átfogó adatrevíziót végezzen a nyilas párt egykori tagjainak aktáiban. Annak reményében dolgoztak, hogy fennakadnak hálójukon olyanok, akik ellen eljárást lehet kezdeményezni, majd látványos perrel „letudni a kötelező kört.” Magyarország, ugyanúgy, mint a szocialista tábor országai, kiváltképp a Szovjetunió és az NDK, azt akarta demonstrálni, hogy kíméletlenül leszámol a bűnös háborús örökséggel, és bíróság elé állítja a még bujkáló felelősöket – írja Lénárt András és Szlávy Adrienne a Nyilas elkövetők a családban: szégyenpadra ültetve című cikkében a Mérce.hu portálon.

1965-70 között három csoportosulás körül szorult a hurok, az V. kerületi (az ún. Jászai Mari tériek), a 12. kerületi (Maros utcaiak) és a zuglói csoport (Thököly útiak). Végül az utóbbi kettő felkutatott tagjait vették (ismét) elő. A legnagyobb nyilvánosságot a zuglói csoport ügye kapta, és a későbbi feldolgozások is leginkább róluk szólnak.

„Tudomásunk szerint azonban a mi vállalkozásunkig senki nem kutatta az elítéltek utóéletét, illetve családjaik sorsát a szocializmusban és a politikai rendszerváltás után" – írják a szerzők.

A cikk szerint a konkrét személyek felkutatása igazi magánnyomozásnak bizonyult. Lénárt András  és Szlávy Adrienne klasszikus családfakutatási eszközökkel dolgoztak, anyakönyvek, gyászjelentések, temetőnyilvántartások, régi és új telefonkönyvek, elejtett információmorzsák alapján települési önkormányzatokat és feltételezett szomszédokat hívogattak. Az elkövetőkről szóló szakirodalomból Dan Bar-On izraeli pszichológus és terapeuta interjúelemzéseit és azok kritikáit tanulmányozták. 

A cikksorozat ma megjelent, első része ide kattintva olvasható.

(Címlapkép: Markó utca 27., népbírósági tárgyalás a Fővárosi Törvényszék épületében. Balra Kun András kiugrott minorita szerzetes, jobbra Péter Gábor, a Politikai Rendészeti Osztály vezetője. Forrás: Fortepan)