A gyűlölet falai helyett az emberség hídjai

A budapesti gettó felszabadulására emlékeztünk a Klauzál téren – Az Emlékezés sétája címmel szervezte meg hagyományos megemlékezését a budapesti gettó felszabadulásának 81. évfordulója alkalmából az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány, valamint Erzsébetváros Önkormányzata január 17-én, szombaton délután.

A hagyományosan három részből álló megemlékezés egy történelmi sétával kezdődött, majd a Csányi utca 5. aulájában a megjelenteket Heisler András, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnöke köszöntötte. Beszédet mondott Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Maya Kadosh, Izrael állam magyarországi nagykövete, valamint Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Az eseményen jelen volt Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is.

A program Szőnyi István „Nem csak festő” című kiállításának megnyitójával zárult. A művész ugyanis nem csak festő volt, hanem embermentő is, amiért ő és családtagjai posztumusz Világ Igaza elismerésben részesültek.

A budapesti gettó, az egykor itt élt embermentők és hírességek történetét felidéző túra, Deák Gábor vezetésével, nagyszámú érdeklődő részvétele mellett zajlott. A séta során Szűcs Balázs, Erzsébetváros kulturális alpolgármestere, Dr. Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint Herfort Marietta, a Belváros önkormányzati képviselője koszorút helyezett el két embermentő, Márton István kelmefestő és az egykor lakatosüzemet működtető Vanczák Béla emléktáblájánál. A séta a Klauzál téri gettóemlékműnél gyertyagyújtással, imával és főhajtással ért véget. Az imát Szénási Jonathan Sándor református lelkész mondta el.

Niedermüller Péter a megemlékezésen úgy fogalmazott, 

„a második világháború után sokáig azt gondoltuk, hogy Auschwitz után nem lehet többé antiszemitizmus. Keserűen kell megállapítanunk, hogy tévedtünk.” Hozzátette: „mindazok, akik a független Palesztina mellett tüntetnek, nem veszik észre, hogy a tettesekből áldozatokat, az áldozatokból tetteseket csinálnak, és kétségbe vonják a zsidó állam létezését… Ezért kell kiállni Izrael mellett, politikai hovatartozástól függetlenül.”

„A Klauzál téren látjuk annak emlékművét, mi történik akkor, ha a politikában és a társadalomban eluralkodik a gyűlölet és az antiszemitizmus”

 – mondta el beszédében Maya Kadosh, Izrael állam magyarországi nagykövete. Kiemelte, hogy az évfordulón „nem csak a gettó borzalmaira emlékezünk, hanem arra is, kik voltak ezek, a barátaink, a szomszédaink, azok a művészek, kereskedők, akik itt éltek és itt hunytak el. Akiknek hiánya olyan sebet ejtett rajtunk, amit a történelem nem tud begyógyítani. De az emlékezés soha nem halványulhat el. Emlékeznünk kell arra, hogy a holokauszt nem a haláltáborokkal kezdődött, hanem szavakkal, majd tettekkel.”  

Karácsony Gergely beszédében szintén a szavak súlyát és erejét emelte ki. 

„Miközben arra emlékezünk, ami itt történt nyolcvanegy éve, pontosan tudjuk, hogy valójában nincsenek erre szavak. Mégis el kell mesélnünk az utánunk jövőknek…, még akkor is, ha fájdalmas az emlékezés. Nekünk magyaroknak különösen.”

„Ezért kell lehajtott fejjel megtalálnunk a szavakat annak kimondására, hogy mi magyarok vagyunk azok, akikkel ez megtörtént, és mi magyarok vagyunk azok, akik ezt elkövettük… A folyamatos gyűlöletkeltés, az ellenséggyártás, a mások emberi méltóságát figyelmen kívül hagyó hazug propaganda még akkor is a társadalmi szolidaritás végét jelenti, ha végül nem torkollik erőszakba. Nyolcvanegy évvel ezelőtt a gettó falai ledőltek. De nekünk továbbra is dolgunk van azzal, hogy a gyűlölet és a süket értetlenség falait ne hagyjuk újra felépülni, hanem hidakat építsünk helyettük, amelyek ember és ember között húzódnak, és méltóságból, méltányosságból, emberségből és elfogadásból vannak rakva.”