Egyik kevésbé
kiemelkedő, ám mégis oly kedves, manapság egyre népszerűbb ünnepünk a Fák
Újéve, héber neve szerint Tu Bisvát, svát hónap 15-ike. Az ünnep idén idén február
12-én, szerda este köszönt ránk és másnap (február 13.) csütörtök estig tart.
„Rabbán Johánán ben Zákáj mondta: Ha facsemetével a kezedben állsz, mikor megérkezik a Messiás, először a fát ültesd el, s csak utána köszöntsd Őt!” (Ávot dirabbi Nátán)
Izraelben 1949-ben éppen Svát hónap 15-én, azaz Tu Bisvátkor alakult meg az új parlament, a Knesszet, amely nemcsak a nevében kötötte össze a talmudi kor zsidóságát a modern kori Izraellel, hanem hagyományaiban is. Ez a nap volt a modern Izrael első olyan ünnepnapja, amelyről az ország vezetése döntött, így a mai szentföldi gyermekek számára már természetes, hogy ezen a napon nemcsak 15 féle gyümölcsöt fogyasztanak, hanem gyümölcsfákat is ültetnek, hogy később az ő unokáik is ehessenek Izrael gyümölcseiből.
Az Ember nem azért
kapta a képességeket, amelyek kiemelik a többi élőlény közül, hogy leigázza és
tönkretegye, hanem azért, hogy művelje és őrizze világunkat. Erre figyelmeztet,
a huszonnegyedik órában, a Fák Újéve
„Alkossunk embert
képmásunkra, hasonlatosságunk szerint”,
veti fel az
Örökkévaló a Tóra elején. Így kerülünk először szóba, ennyire előkelő
születésünk története. De miért a többesszám, ki az, akivel a Seregek Istene
megtárgyalja az ötletét, hogy élhetnének akár emberek is a világon? Kinek a
véleményét, jóváhagyását kéri? Kinek kellett a Tóra szerint beleegyeznie az
emberek teremtésébe? A modern ortodoxia alapítója, Samson Raphael Hirsch rabbi
szerint magának a természetnek, amely már készen volt, a madarak röpködtek, a
halak úszkáltak, az emlősök rohangálták már benne, megvoltak a fűzfák és a
kardvirágok, a dzsungelek, de ebben a másodpercben mi még nem voltunk máshol,
csak a Jóisten gondolataiban.
Kell-e vajon olyan
lény ebbe a diadalmasan, öntudatlanul élő televénybe, amely Isten képmását
viseli, képes hatalmas dolgokat kitalálni és végbevinni, megváltoztatni,
kijavítani vagy végérvényesen tönkretenni mindent? Itt vagyunk, tehát a
természet, a Teremtés rábólintott Isten ötletére. Alighanem a következő
évtizedekben dől el, jól tették-e, megérdemeltük-e tőlük ezt a bizalmat.
Az idézet úgy
folytatódik, hogy az ember feladata az lesz, „hogy uralkodjék a tenger halán,
az ég madarán és a barmon, meg az egész földön és minden csúszómászón, mely
mozog a földön”.
A Teremtés királyt
választott magának, az Örökkévaló földi helytartóját.
Ezért áll a
Teremtés történetének következő fejezetében, hogy Ádám, majd Éva dolga az lesz,
hogy együtt, egyenlő felekként, műveljék, szolgálják és őrizzék meg a Földet.
Mert ez, a rájuk bízottak védelme az uralkodók, vezetők dolga. Azért a Teremtés
feje az ember, mert felelősséggel tartozik érte.
A Fák Újéve modern
átértelmezése, amely nem hűtlen a Tóra szelleméhez, arra emlékeztet minket,
hogy csak a természet beleegyezésével létezhetünk. „Többé nem hagyhatjuk
figyelmen kívül azt az irtózatos mértékű kárt, amelyet a globális ipari
társadalom okoz a bolygó ökoszisztémáinak”, figyelmeztet a néhai Jonathan Sacks
rabbi. Valóban nem. Ha komolyan vesszük az ünnep üzenetét, nem élhetünk úgy,
mint eddig. És ezt mind nagyon pontosan tudjuk.
A gyümölcsevés, a
természet ünneplése segíthet újra megtalálni a helyünket a világban. Most még a
saját kezünkben van a sorsunk.
Újabb keletű szokás, a kabbala művelőinek kezdeményezésére Cfát városából a XVI. századtól kiindulóan, hogy egy meghatározott rend (széder) szerint, a peszáhi hágádához hasonló forgatókönyv segítségével, történetek, dalok és négy pohár bor kíséretében megemlékezünk a fákról, a természet gyönyörűségeiről, az Ö.való csodáiról. E szertartás Izraelben közismertebb, de lassan Magyarországon is teret nyer, melyet tu bisvát szédernek nevezünk.
A Mazsihisz
kiadásában pár éve megjelent Tu Bisváti zsebkönyvet szeretettel ajánlunk
figyelmükbe! Az ünnepi füzetet
PDF formában le tudja tölteni:
Boldog ünnepet kívánunk.
![mazsihisz icon](https://mazsihisz.hu/modules/Mazsihisz/public/img/ikon_50x50_kek.jpg)