Pinhász (Mózes 4. 25:10-30:1.)

Pinhász (Mózes 4. 25:10-30:1.)

A híres jelenethez érkeztünk újra: Mózes felballag a hegyre, körbenéz, íme, hát megleltem hazámat, és amit lát, tudja, már mások története. Ő pályája végére ért.

Mózes így felelt az Úrnak: Az Úr, a minden embernek lelket adó Isten rendeljen egy embert a közösség élére. Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan az Úr közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj.

Mózes egyáltalán nem beszél a leendő vezető képességeiről. Szó sincs arról, hogy különösen okosnak, bátornak kell lennie, prófétának vagy papnak. Csak hogy legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba és vezesse haza őket, ne legyenek olyanok, mint a pásztor nélkül való nyáj. Szóval elég, ha hűséges azokhoz, akiket vezet. Ha ott van, ha lehet rá számítani.

A vezető kiválasztásának legfontosabb szempontja, hogy érezzük, hozzánk tartozik, hisz bennünk és mi bízhatunk benne, ez, ha tetszik, minden „csapatépítés” legalapvetőbb feltétele. A komplex feladatok közül egyhez sem kell igazán értenie, szerveznie kell tudni és fenntartani a bizalom légkörét. Hogy mindig, amikor kell, ott van. Ahogy múlik az idő, egyre jobban felértékeljük azokat az embereket, akiknek az az egyetlen különlegessége, hogy ott vannak, ha szükség van rájuk.

Józsué éppen ebben a legerősebb. Józsué hű marad, amikor a többi kémek elveszítik a bizalmukat. Nem kémként eredményesebb a többieknél, a bizalmával tűnik ki. Azért nincsen a táborban az aranyborjú elkészítésének idején a Tóra tanúsága szerint, mert a hegy lábánál várja a kőtáblákkal érkező Mózest. A táboron kívül, elkötelezetten és magányosan (a midrás szerint Józsué kora reggel felkelt, hogy kitakarítsa-előkészítse a tanházat azoknak, akik a sivatagban a Tórát, vagyis a saját történetüket akarták tanulni):

Józsué hadvezérként is bizonyít, már a történet elején, ő vezeti az amálekiták elleni harcot, vannak szakmai referenciái ahhoz, hogy a honfoglalás időszakának vezetője lehessen, de elsősorban azt garantálja személye, hogy Izrael nem marad pásztor nélkül.

A pogányság mágikus praktikái manipulálni szeretnék az isteneket, elnyerni a jóindulatukat, megszerezni, amit szeretnének tőlük és biztonságban tudni közösségüket bosszújuktól. A Tóra azt tanítja, rá kell bíznunk magunkat valamiféle hitre. Ez a hit teszi Józsuét Izrael vezetőjévé.

Békés szombatot kívánunk!