Sávuot


Sávuot

shavuot-curtain.jpg
A Sávuot (a Hetek ünnepe) a Bibliában (Mózes 11. 34:22.) más neveken is szerepel: Jóm-há-bikkurim (A zsengék napja) és Chág há-kácir (Az aratás ünnepe). A zsidó naptárban Sziván hó 6-ra és 7-re esik. A Talmud idején egy bibliai versből kiindulva (Mózes 11. 19:1) a mezőgazdasági ünnep történelmi emlékezéssé lett, a Tízparancsolat vagy Tóraadás napjára. Legkorábbi utalás rá a III. századból való. Ilyenkor szokás a zsinagógái zölddel, faágakkal díszíteni. Ekkor van ugyanis a fa gyümölcseinek újéve (Rós Hás. I:2.). Az ünnep első éjjelét ébren töltötték a nagyon jámborok, a vallásos irodalom klasszikusaival foglalkozva. A néphit szerint éjfélkor meghasad az ég, és amit akkor kívánnak, teljesedik.

Az ünnep süteménye hétfokú létra alakját veszi fel. A hét égre emlékeztet, amely a Tóraadáskor megnyílt. A XIII. században a Wormsi Eleázár a következőkről értesít: Sávuot reggelén az apa elviszi kisfiát a zsinagógába, vagy a tanházba és a tanító ölébe ülteti. Táblát tesznek elé, rajta a héber ábécé, az alef-bét. A betuk mézzel vannak bekenve. Ezt a gyerek leeszi róla. E jelenetet ábrázolja a zsidó művészet Sávuot Illusztrációjaként (pl. a lipcsei Máchzor). A szináji kinyilatkoztatás emlékére Sávuot ünnepén virággal díszítik a templomot.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi arról, hogy milyen az igazi vezető
Zsidó ünnepek
Közös Tisa BeÁv a Rumbach zsinagógában
2025. Augusztus 01. / 09:06

Közös Tisa BeÁv a Rumbach zsinagógában