A zene gyógyító ereje

2025. Július 28. / 09:58


A zene gyógyító ereje

„A zene a lélek nyelve.” Ezt ma már nem csupán költők és spirituális vezetők állítják – a tudomány is kezdi megérteni, amit a zsidó hagyomány évezredek óta intuitívan tud: a zene nemcsak szórakoztat, hanem gyógyít is.

Heather Aranyi, a Northwestern Egyetem neurológiai kutatója, oktató, és nem utolsó sorban énekesnő, azt kutatja, hogyan hat a zene az emberi testre és lélekre. Saját szavaival: „A test nemcsak metaforikusan, hanem szó szerint reagál a zenére.” Kutatásai szerint a 60–80 bpm tempójú dallamok képesek szabályozni az idegrendszert, csökkenteni a stresszhormonokat és még a sejtszintű gyógyulást is elősegíthetik. Ez a felfedezés szoros párhuzamban áll a zsidó liturgia több évezredes tapasztalatával: imáink ritmusa, dallamai – mint az Avinu Malkeinu, a Kol Nidre vagy az Eliyahu Hanavi – nem véletlenül ilyen tempójúak.

Aranyi egyik legmegdöbbentőbb tapasztalata akkor történt, amikor egy autizmus-spektrumzavarral élő, ideiglenesen néma páciens az ő éneklésére válaszul visszaénekelte a szöveget. Hasonló eseteket tapasztalt Alzheimer-kóros betegeknél is: miközben a beszédképesség elhalványult, a zenei emlékek sértetlenek maradtak.

The-Healing-Power-of-Music_htm_845f3408.jpgHeather Aranyi. Kép forrása: aish.com

A Talmud ezt a felismerést régen megfogalmazta, igaz, más nyelvezettel. A Megilla 32a  így ír: „Aki rendszeresen énekel az imában, az hosszú életet nyer.” E talmudi bölcsességnek immár neurobiológiai alapja is van. Az énekelt ima a limbikus rendszert – az érzelmekért felelős agyterületet – aktiválja, miközben a zene memórianyomokat rögzít, akár egy lelki lenyomatot.

A modern idegtudományban egyre nagyobb figyelmet kap a Polyvagal-elmélet, amely szerint a bolygóideg (vagus nerve) kulcsszerepet játszik a stressz kezelésében és a testi-lelki regenerációban. Aranyi kutatásai szerint a zene – különösen az imákban megszokott tempóban – közvetlenül aktiválja ezt a rendszert. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a Mi Sebéráh (ima a gyógyulásért) vagy az Áhénu Kol Bét Jiszráél közösségi eléneklése valódi megkönnyebbülést hozhat krízishelyzetben is.

A közös éneklés nemcsak érzelmileg köt össze – Aranyi szerint fiziológiailag is: "Amikor együtt énekelünk, a szívritmusaink összehangolódnak, a pupillák szinkronban tágulnak – a testek gyógyulni kezdenek. Együtt.”

Ez a jelenség visszaköszön a zsidó rituálékban is: a minjen nemcsak vallásjogi követelmény – hanem biológiai és közösségi gyógyulás lehetősége is. A pészáhi széder  például nem véletlenül egyesíti az elbeszélést (hágádá) és a közös éneklést: a trauma (az egyiptomi rabság) feldolgozása a zene és a történetmesélés kombinációján keresztül válik teljessé.

A zsidó források mély bölcsességgel beszélnek a zene szerepéről a gyógyulásban. Dávid király például lantjával csillapította Saul király lelkét (1Sámuel 16:23): „Valahányszor a rossz szellem megszállta Sault, Dávid lantolt, és Saul megkönnyebbült, jobban lett, és a gonosz szellem eltávozott tőle.”  Ez az egyik legősibb bibliai példája annak, amit ma idegrendszeri szabályozásnak hívunk.

Zohár  – a kabbalisztikus irodalom főműve – is úgy tartja: „A dallam a lélek szárnya”  (Zohár III. 216b). Ez a kép erőteljesen alátámasztja Aranyi állítását, miszerint a zene képes „kikerülni a nyelvet” és közvetlenül a szabályozás, gyógyulás területére hatolni.

The-Healing-Power-of-Music_htm_ef362478.jpgZene hatása az emberi agyra. Forrás: https://www.tourmorgantown.com/four-therapeutic-benefits-music/

A zenét ösztönösen használjuk, például amikor egy kisbaba sír, ringatjuk és énekelünk. Mindez mélyen kódolva van. A zene a gyász során is támogatja az érzelmek felszabadulását. Néha, amikor a szavak nem érnek célba, a dallam viszi előre a gyógyulást. Olykor a bánat túl mély ahhoz, hogy kimondjuk – de a zene képes hordozni.

„A zene gyógyító 'áramkör-zárást' biztosít, akár egy érzelmi szteroid injekció” – mondta Aranyi. "A fiziológiai rendszerek felkészülnek az elengedésre, és a zene befejezi ezt a folyamatot. Arra vagyunk beprogramozva, hogy így reagáljunk, és a hagyományaink, különösen a judaizmuson belül, intuitív módon beépítik ezt.”

Aranyi megjegyzi, hogy a zene az agy szinte minden részét érinti – a halló-, a motoros, az érzelmi, sőt a döntéshozatali központokat is –, ami a kevés egész agyat érintő tevékenységek egyikévé teszi. Ezért olyan erőteljes eszköz a gyógyításban.

Amikor traumát átélt gyerekekkel dolgozik, nem szavakkal kezdi. Dallammal kezdi. „A zene olyan módon fér hozzá az agyhoz, amely megkerüli a nyelvet, és egyenesen a szabályozáshoz vezet” – mondja.

És ez nem csak anekdota. Az agyi vizsgálatok megerősítik, hogy a zene egyszerre több agyterületet is aktivál: a hallókérget, a motoros területeket, a limbikus (érzelmi) rendszert, sőt még a prefrontális kéregállományt is (ahol problémákat oldunk meg és döntéseket hozunk). A zene azon kevés tevékenységek egyike, amely az egész agyat aktiválja – így a gyógyulás és a növekedés erőteljes eszköze.

Mert a traumák, a túlstimuláció és a szorongás világában a gyógyulás talán nincs is messze. Talán egy dallamban, egy nagyapa dalában vagy a lefekvéskor elsuttogott S'mában.

Az Aish.com cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Felemelő bát micva ünnepség Nagykőrösön
Zsidó világ
Radnóti főrabbi: Gyorselemzés az szja 1%-os felajánlásáról