A hét műtárgya: Abel Pann oroszországi képsorozata

Abel Pann – eredetileg Abba Pfeffermann néven – abban a régióban született, amely ma újra a történelem középpontjába került. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a hét műtárgyaként az ő képsorozatát választotta, amelynek menekülő alakjai hontalanságukban, végső elhagyatottságukban is, pusztulásukban is légiesek, olyan zsidók, akiket a szél fúj, a történelem szele egyik világból a másikba.

A zsidó történelem tele van a menekülés, a pusztítás, a kiszolgáltatottság képeivel, azokkal a képekkel, amelyek körülvesznek minket újra. Abel Pann, eredetileg Abba Pfeffermann néven, abban a régióban született, amely ma újra a történelem középpontjába került – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szokásos pénteki magazinjában.

Mint írják: 20 évesen a kisinyovi pogrom idején lett „krónikás festő”, népe történetének krónikása. Élete nagy részét már az újjászülető Izraelben töltötte. „Krónikás” képeinek menekülő alakjai hontalanságukban, végső elhagyatottságukban is, még pusztulásukban is légiesek és könnyedek valamiképpen, olyan zsidók, akiket a szél fúj, a történelem szele egyik világból a másikba örökkön-örökké. 

A vonalvezetés gyöngéd vigasza ez, aki nem találhat otthonra sehol, mindenhol száműzött és az, hogy menekült, nem a pillanatnyi helyzete, hanem az állapota, mégiscsak vigasztaló, mert lebeg mintegy a létezés fölött, szinte olyan az ilyen menekült, mint egy angyal. 

Pann vonalvezetése, amelybe mintha még a groteszk is belejátszana, ilyen, a történelmen átszárnyaló zsidóknak látja „az oroszországi pogromok” képsorozatának szereplőit. Pann később bibliai alakokat kezdett rajzolni és az, aki figyelmesen nézi ezeket a műalkotásokat, a menekülőket, látja bennük már a Biblia világát, amelynek első menekültjei rögtön az első emberek, Ádám és Éva voltak. Talán ezért a legfontosabb zsidó erény, Ábrahám ideje óta már, a vendégszeretet (Óhel Ávráhám = Ábrahám sátra). 

Az Oroszországi pogromok  sorozat további képei a múzeum online gyűjteményében itt megtekinthetők.

(Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)