Győri könyvbemutató: Fleischmann Izrael elképesztő kézirata

2024. Április 25. / 09:58


Győri könyvbemutató: Fleischmann Izrael elképesztő kézirata

Különleges könyv bemutatóját tartották Pészah előtt Győrben a helyi zsidó hitközség szervezésében. Fleischmann Izrael: Egy fény a szorongatásban című könyvéről volt szó, a kötetről a rendezvényen Villányi Benjámin, a kiadvány szerkesztője beszélt. Fleischmann Izrael ritka írását Zima András történész egy korábbi kötetbemutatón „elképesztőnek” nevezte. 

A győri Menházban tartott bemutatón igen sokan vettek részt, ami nemcsak a különleges könyvnek, hanem a Győri Zsidó Hitközség elnökének, Villányi Tibornak is köszönhető, aki egyrészt kitartó szervezőmunkával tartja egyben a közösséget, másrészt hangsúlyt helyez arra, hogy a helyi nem zsidó társadalmat is megszólítsa egy-egy rendezvény kapcsán. A Pészáh előtti napokban rendezett bemutatón az Egy fény a szorongatásban című könyv szerkesztőjét, Villányi Benjámint Kácsor Zsolt, a Mazsihisz munkatársa kérdezte.

20240418_181408.jpgVillányi Benjámin a győri bemutatón

A szerző, Fleischmann Izrael (aki nem író volt, s nem is történetíró) a vaskos írásában olyan zsidó világokról mesél, amelyek a benne élőkkel együtt örökre elveszett, pontosabban: elveszejtették. Megölték azokat, akik ezeket a világokat alkották. 

Fleischmann vallásos és nagyon vallásos zsidókat látott egymás mellett élni, munkálkodni, zsinagógába járni, majd mindezt az 1970-es években Izraelben meg is írta. Páratlan kordokumentum és gyönyörű mozaik született, amely az olvasó szeme előtt áll össze apró darabokból, történetekből, jellemrajzokból. 

Ha már történetírás, akkor adekvát a kérdés: melyik korról szól a szöveg? Vajon arról-e, amit elbeszél, vagy talán arról, amikor a visszaemlékezés íródott? E kérdéseket Zima András történész a könyv egy korábbi, budapesti bemutatóján tette föl, s mint mondta: a Mazsihisz Szeretetkórházában készítettek interjúkat a vészkorszakról holokauszt-túlélőkkel, és sok esetben az volt a benyomása, hogy az alanyok 2023-ról, és nem az 1940-es évekről beszélnek. 

A győri bemutatón szóba került az is, hogy Villányi Benjámin miképpen talált rá a kéziratra Izraelben – azaz miképpen talált rá a kézirat a szerkesztőjére… Ami egészen különleges történet: pár éve, amikor Benjámin Izraelbe került, elsősorban természetesen tanulni szeretett volna, s elsősorban természetesen Talmudot, ezért bement egy zsinagógába, és érdeklődött, tud-e itt valaki magyarul. Habár akkor még kezdetleges volt a hébernyelv-tudása, sikerült megértetnie magát a hittestvérekkel, így találkozott valakivel, aki kicsit tudott magyarul, majd az ő révén ismerkedett meg Fleischmann özvegyével, aki egyszercsak a kezébe adta a stencilezett formában szűk körben már terjesztett kéziratot. Nem kevés szerkesztői munkával ebből állt össze ez a kötet, amelyet mindannyiuknak javaslunk olvasásra!

Fleischmann Izrael (1920–2008) igazi tanúként éppen úgy beszéli el könyvében az életét, ahogy azt a nappalinkban egy karosszékben ülve tette volna. Fiatalon tevékeny részese volt a XX. század eleji, sajátosan magyar vidéki orthodox zsidó közegnek, amelyet csak kevés más szerző révén ismerhetünk meg, ezért elbeszélése nem csupán az átélt szenvedések leírása, hanem egy elpusztult társadalmi csoport értékeinek megörökítése is.

Személyes érintettség okán sem leplezi érzelmeit, a veszteség iránti keserűségét, azonban a számszerűsített adatok helyett éppen a hangvétele teszi hitelessé történetét. Olvasóként nem vagyunk kötelesek minden egyes állításával, esetenként sarkos észrevételével egyetérteni, mégis fontos, hogy meghallgassuk egymást, igyekezzünk megérteni a másik nézőpontját is, mert az ilyen személyes beszámolók sokasága által alkothatunk pontos képet a közös múltunkról, amely egyúttal a magyarság jövőjének is záloga. (A kiadó ajánlója)

A könyvet a Villányi Kiadó honlapján rendelhetik meg.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Hanna – szabadesés több szólamban a Gólem Színházban
Közélet
Rendszerszintű Izrael-ellenesség a Wikipédián