„Küzdünk az ostobaság ellen a tudomány eszközeivel”

– A világ teljes mértékben megbolondulni látszik. Az ostobaság falait át kell törni, egyúttal falat kell építeni ellene – mondta dr. Gyenge Zoltán professzor a Modernség és modernitás című konferencia megnyitóján a Rumbachban. Nem beszéltek össze egymással, mégis egybecsengett álláspontjával dr. Balázs Gábor megnyitójának egyik mondata: küzdünk az ostobaság ellen…

Megkezdődött ma a Modernség és modernitás című tudományos tanácskozás az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara közös szervezésében a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A két intézménynek ez a mostani, közös rendezvénye már a második, hiszen a Rumbachban tavaly szerveztek először tanácskozást, erről itt írtunk. 

Dr. Grósz Andor

A résztvevőket elsőként dr. Grósz Andor professzor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta: most nem csupán egy vallási felekezet elnökeként van jelen, hanem a Szegedi Tudományegyetem alapító tanszékvezető professzor emeritusaként is. 

Az elnök beszédének legfontosabb gondolata az volt: tudós emberként az a meglátása, hogy a tudomány fő feladata a világ jobbítása, a társadalmi mozgások jó irányba való terelése. Különösen igaz ez ma, amikor az október hetedike utáni világban élünk, és olyan társadalmi folyamatok indultak el, amelyek negatívan hatnak a zsidóságra.

Dr. Gyenge Zoltán professzor, a szegedi bölcsészkar dékánja elöljáróban köszönetet mondott mindenkinek, aki a tanácskozás megszervezéséhez és lebonyolításához hozzájárult. A szegedi professzor ezután kitért a minket körülvelő világ jelenlegi állapotára, s mint közölte:

– A világ teljes mértékben megbolondulni látszik, ez már nem ugyanaz a világ, mint amelyik 2023. október hetedike előtt volt. Megdöbbent, hogy Berlin egyes városrészeiben a zsidók számára nem javasolt a kipa viselélése. Vagyis míg a vészkorszakban a zsidók megjelölése volt a cél, most az elrejtőzés. Akkor mi a különbség?

Dr. Gyenge Zoltán

Dr. Gyenge Zoltán megemlítette az Idegen és Más című, tavalyi megjelent kötetét, s annak is a „falakkal” (mint metaforával, szimbólummal) kapcsolatos meglátásait. A társadalomban ugyanis a fizikai és szellemi „falak” több funkcióval bírnak, kirekeszthetnek, ugyanakkor meg is védhetnek. A „megbolondulni látszó világban” szerinte most arra van szükség, hogy az ostobaság falát áttörjük, ugyanakkor falat építsünk az ostobaság ellen. Beszédét ezzel az idézettel zárta: a filozófia fő feladata, hogy ártsunk az ostobaságnak.

Végül dr. Balázs Gábor eszmetörténész, az OR-ZSE rektorhelyettese szólt a résztvevőkhöz, aki szintén megköszönte mindazok munkáját, akiknek része van a mostani tanácskozásban, így köszönetet mondott a Mazsihisznak, a szegedi bölcsészkarnak, a Rumbachnak, valamint az OR-ZSE munkatársainak, akik közül kiemelte Kiss Kornéliát és Seregdy Andreának. Köszönetét fejezte ki természetesen dr. Gábor György professzornak is, az OR-ZSE Doktori Iskolája vezetőjének, aki oroszlánrészt vállalt mind a tavalyi, mind a mostani konferencia megszervezésében.

Dr. Balázs Gábor

A tanácskozás központi témája, a modernség kapcsán dr. Balázs  Gábor kifejtette: a XIX. század előtti Európa kulturális és tudományos életére szinte semmilyen hatással nem volt a zsidóság, de ez gyökeresen megváltozott a modernitásban. 

– A modernség nagy nyertese azonban már a zsidóság lett, a kulturális, tudományos, szellemi teljesítményekről nem lehet a zsidóság említése nélkül beszélni. De ezért a zsidóság hatalmas árat fizetett: nyert a modernitással, de közösségi életet és tradíciót veszített – tette hozzá. 

A modernitás eszménye korábban soha nem látott tömeglelkesedést váltott ki, de ennek is nagy ára volt: a modern kori értékek gyengesége legsúlyosabban a soában, majd most, az október hetedike utáni világban mutatkozott meg, hiszen napjainkra alapjaiban kérdőjeleződött meg a modernségbe vetett hit. 

Dr. Gyenge Zoltánhoz kapcsolódva dr. Balázs Gábor kijelentette: nincs más lehetőség, küzdünk az ostobaság ellen a tudomány eszköztárával, majd ő is egy idézettel zárt: az igazságainkon és tévedéseinken egyaránt hülyékkel kell osztoznunk. A  beszédek végeztével dr. Gyenge Zoltán átadta dr. Grósz Andornak és dr. Balázs Gábornak a tavalyi konferencia-előadásokból született kötet egy-egy példányát. A kétnapos konferencia szekcióülésekkel folytatódik.

Dr. Gyenge Zoltán elmondta: a mostani tanácskozást az öt éve elhunyt Heller Ágnes emlékének szentelik. Ugyanakkor megemlékezett Vajda Mihály filozófusról is, aki az egyik utolsó nyilvános beszédét éppen az OR-ZSE és a szegedi bölcsészkar első közös tanácskozásán mondta el a Rumbachban (Vajda Mihály halálának november 28-án, holnap lesz az egy éves évfordulója).

Fotó: Ritter Doron