Szeretettel hívunk minden érdeklődőt a „Hazugság: kegyes
és kegyetlen” című, kétnapos konferenciára, amelyet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervez, a Mazsihisz támogatásával. A rendezvény 2025. december 10–11-én kerül megrendezésre a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A konferenciát prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke nyitja meg.
„Hazudunk ugyan, de mindig kéznél vannak az érveink arra, hogy nem szabad hazudni.” – jegyzi meg Epiktétosz Kézikönyvecskéje végén, mintegy összefoglalva a filozófiai életvezetés legfőbb paradoxonát: a gondolkodás és a cselekvés, az elvek és az ösztönök közötti feszültséget. S ha korunkra tekintünk, aligha mondhatnánk, hogy e kétezer éves megállapítás aktualitásából bármit is veszített volna.
RÉSZLETES PROGRAM A KÉPRE KATTINTVA
A hazugság nemcsak erkölcsi probléma, hanem egzisztenciális és kulturális szükségszerűség is: jelenléte biológiai szinten megelőzi a nyelvet, társadalmi szinten pedig együtt fejlődik az emberi kommunikáció formáival. A félrevezetés képessége és a megtévesztés stratégiája mélyen beágyazódott a kollektív viselkedés és az önazonosság struktúráiba. Mégis újra és újra visszatér a kérdés: milyen körülmények között válik a hazugság elfogadhatóvá, sőt kívánatossá – és mikor számít megbocsáthatatlan vétségnek?
A pogány mítoszoktól kezdve a monoteista kinyilatkoztatásokon át a felvilágosodás racionalista etikájáig, s tovább a kortárs filozófiai, pszichológiai, irodalmi, jogi és politikai diskurzusokig a hazugság minden korban új értelmet nyer. Van, amikor „kegyes” álarcot ölt, hogy védelmezzen; van, amikor „kegyetlen”, mert igazságként mutatja fel az elnyomás nyelvét. A pia fraus , a „kegyes csalás” toposza a teológia és a történelem határmezsgyéin mozog, miközben totalitárius rendszerek épp az „igazság” nevében építenek ki hazugságra alapozott uralmi rendeket.
Éves tematikus konferenciasorozatunk idei rendezvényén arra teszünk kísérletet, hogy a hazugság – kegyes és kegyetlen – sokféle arcát filozófiai, vallási, irodalmi, történelmi, művészeti, jogi, társadalomtudományi és politológiai szempontokból vizsgáljuk meg. A konferencia célja nem csupán az elméleti tisztánlátás, hanem annak vizsgálata is, miként alkalmazhatók e felismerések a kortárs világ értelmezésében – az igazság, a manipuláció, a morális felelősség és az emlékezet viszonyrendszerében.