Az aranyborjú példázata az új Néprajzi Múzeumról szóló konferencián

Ezekben a napokban a Néprajzi Múzeum tervezett állandó kiállításairól rendeznek nemzetközi online konferenciát Útközben/En route címmel. A tanácskozáson „Az aranyborjú példázata” címmel tegnap előadást tartott Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója is. A három napos konferencia keretében most először mutatták be a szakmai nyilvánosság előtt az új létesítmény készülő állandó kiállításainak koncepcióját.

Végső fázisába fordul a budapesti Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak koncepcionális tervezése. Az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nem csak a Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is – tájékoztatta az érdeklődőket a hamarosan új épületbe költöző intézmény honlapja. A  gyűjtemény megismerését és értelmezését szolgáló tárlatokban együtt szerepel majd a történeti és a kortárs, valamint a magyar és nemzetközi anyag. 

Az elképzelések részletes megismerésére a szakma és a nagyközönség számára az Útközben – En Route címmel megrendezett nemzetközi konferencián nyílt lehetőség, amelyet az interneten online is követhettek az érdeklődők.

A három napos tanácskozáson – amely ma fejeződik be – Toronyi Zsuzsanna muzeológus, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója tegnap „Az aranyborjú példázata” címmel szólt hozzá a témához. 

A szakember az új Néprajzi Múzeum szakmai koncepciójáról azt mondta: jó gondolatnak tartja, hogy a gyűjteményi tárgyak és módszerek összességének, az egész tudománytörténetnek a bemutatását kívánják az új helyen megteremteni. 

Szerinte ugyanis napjainkban a „múzeum” fogalma alapvetően módosul, inkább szórakoztatóipari központ és tanulási csarnok egyszerre, ennélfogva az eddig megszokott „múzeum” hagyományos intézménye is múzeumba kerül.  A szakmai koncepció egyik nagy erénye, hogy nem csupán a múzeum, hanem magának a néprajz fogalmának az újraértelmezésére is kísérletet tesz.

Toronyi Zsuzsanna kifejtette: prezentációjának fókuszába azért állította éppen az aranyborjút, mert az lefesti a kultúránk tárgyakhoz való viszonyát. Mint a Tórából tudjuk, a Szináj hegy alatt a kinyilatkoztatásra váró zsidók olyan sokáig várakoztak Mózesre, hogy végül megpróbálták aranyborjúval helyettesíteni. 

Az aranyborjú történetéből a muzeológusok számára az a tanulság: kultúránk beidegződésévé vált, hogy óvatosan kell bánnunk a bálványokkal, főleg a múzeumokban, ahol kerülendő a tárgyak „bálványszerű” bemutatása – fogalmazott Toronyi Zsuzsanna. Gondolatmenetéből azt lehetett leszűrni, hogy a múzeumi tárgyak eltúlzott és áhítatos tiszteletére céloz – amit az új Néprajzi Múzeum készülő kiállítása is igyekszik elkerülni. 

A mai napon a következő résztémák kerülnek napirendre: Terepen; Őstörténetek; Népművészet; Művészet; Örökség. A tanácskozás várhatóan fél 7-kor fejeződik be. Aki kíváncsi az előadásokra, látogasson el erre a honlapra, és regisztráció után élőben követheti a hozzászólásokat. 

(Camlapkép: méztartó – a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből)