Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (57. rész) – Friedbauer Béla

2021. Április 08. / 16:49


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (57. rész) – Friedbauer Béla

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) - a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Friedbauer Béla Művészet 1965. 3. 16.jpg

1965 áprilisában a Veszprémi Napló egész oldalas cikket közölt „Emlékezés Friedbauer Bélára” címmel. A cikket Heitler László festő, művészeti író jegyezte. Heitler az évben megjelent tanulmánya (Egy elfelejtett művész: Friedbauer Béla /1896-1945/, Életünk, 1965. 2.) adja meg a lehetőséget arra, hogy ezt a valóban elfelejtett festőművészt, szobrászt bemutathassam.

Friedbauer Béla 1896-ban született, Beled községben. Apja szobafestő, anyja varrónő volt. A fiú Sopronban járt iskolába, de a tanulás helyett inkább csak rajzolt, így az iskola a második polgári után félbe maradt. Az első világháború idején, hazatérve a harctérről került be Kernstok Károly szabadiskolájába. Itt találkozott Derkovits Gyulával, sírig tartó barátságot kötve vele. Az ezidőtájt készített rajzai, vázlatai, katonatársairól készített portréi ismertek. Aktív kommunista volt és maradt.

Friedbauer Béla-A gyász.jpg

A következő sorok Derkovits Gyuláné: Mi ketten című, 1954-ben megjelent visszaemlékezéséből valók:

„A Tanácsköztársaság idején számba vették a munkás és parasztszármazású növendékeket, a tehetségesebbeket a főiskolára javasolták. Kernstok Károly iskolájában három ilyen volt: Derkovits Gyula, Friedbauer Béla és Szente János. Ezek a fiúk a Művészeti Tanács jóváhagyásával felvételre jelentkeztek az Epreskertben, de ott ridegen fogadták őket. Friedbauer Bélára célozva kijelentették, hogy oda pedig zsidó nem teheti be a lábát.”

Kernstok nyergesújfalui iskolájában folytatta tanulmányait, majd a Tanácsköztársaság bukása után Budapestre ment és onnan Olaszországba emigrált. Az újságok innen adtak hírt róla 1920 decemberében, mint egyikét a Bolognában letartóztatott négy kommunista „összeesküvőnek”, akik az ott illegálisan tartózkodó Kun Bélánét látogatták meg. Kiutasították Olaszországból és Ausztriába került.

A fokozódó munkanélküliség miatt Bécsből Berlinbe ment. Indulatos volt és elkeseredett, erre utal a kortárs és szemtanú Komjáti Irén 1961-ben Heitler Lászlónak írt levele is:

Friedbauer Női portré.jpg

„Egyszer, amikor hosszabb munkanélküliség után felvették kocsimosónak, valamiért megharagudott a felügyelőre, a „hajcsárra” – mint mondta –, s arcába vágva a szennyes vízzel telt szivacsot, otthagyta a műhelyt.”

Az emigráció következő állomása Párizs volt, majd Belgium és onnan vissza Berlinbe. Az ezekben az éveben készített munkái nem kerültek elő, bár a vele végig kapcsolatban álló, főként az illegális kommunista emigráció tagjai szerint sokat alkotott. Hitler hatalomra jutását követően visszatér Magyarországra. Pápán élő családjához megy és átveszi idős, beteg apjától a szobafestő ipart. Ezekben az években nem dolgozik festőművészként, vagy szobrászként. A harmincas évek derekától újra lehetősége volt művészként is alkotni. Képein a pápai utcák, a közvetlen környezete jelentek meg. Így írt találkozásukról Cziráki Lajos festőművész visszaemlékezésében:

„Az alacsony termetű, sovány kis ember szívesen nyilatkozott meg s mutatni kezdte dolgait, melyek között zömmel szerepeltek olajfestmények, de volt néhány szoborportré és kerámia is. A festmények erős Kernstok-hatást mutattak.”

1940-ben szerepelt a Műcsarnokban megrendezett „A magyar művészetért” című kiállításon. 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció négy kiállításán vett részt összesen tíz művel, amelyek között vegyesen voltak olaj, tempera festmények és rajzok is. Ezek közül szerencsére három kép, a Múlt és Jövő korabeli beszámolói nyomán megismerhető.

Friedbauer Béla-Ősz a zsidó temetőben.jpg

1944-ben elvitték munkaszolgálatra. Nagytéténybe, majd Sopronba került, ahol a téglagyári táborban a leromlott, gyenge szervezetű művész 1945 februárjában éhen halt.

Képek:

1) Önarckép. Művészet, 1965. 3.
2) A gyász. Múlt és Jövő, 1943. május
3) Női portré. Életünk, 1965. 2.
4) Ősz a zsidó temetőben Múlt és Jövő, 1944. március

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek